V�ros�p�t�szet a ker�let �jj��leszt�s�nek szolg�lat�ban

A J�zsefv�rosi rehabilit�ci�s programterv k�zponti r�sze az �p�tett k�rnyezettel kapcsolatos koncepci�. Egy ker�let fejl�d�s�nek kulcsa maga a v�rosszerkezet, a lak�k �let�t befoly�sol� k�r�lm�nyek. A tereket, amelyeken �let�nk zajlik, term�szetes adotts�gk�nt kezelj�k, �s nem is gondolunk arra, hogy mennyire megv�ltoztatn� mindennapjaink min�s�g�t, ha sz�lesebb, vagy sz�kebb utc�kon haladn�nk, ha t�bb vagy kevesebb park venne minket k�r�l, ha m�sk�pp parkolhatn�nk, vagy ha n�h�ny utca forgalomt�l elz�rt s�t�l�utca volna. Pedig �gy van: egy v�rosnegyed szab�lyoz�si terv�ben r�gz�tett elemek megszabj�k a hely funkci�j�t, �s alapvet�en befoly�solj�k az ott �l�k k�z�rzet�t. Ez�rt ha egy v�rosr�sz �let�be val� beavatkoz�s elker�lhetetlen ahhoz, hogy m�s ir�nyt szabjunk fejl�d�s�nek, akkor azt �p�t�szeti eszk�z�kkel is t�mogatni kell.

A v�rostervez�s hat�k�re kiterjed a t�rszerkezet alak�t�s�ra, a k�zter�letek �s z�ldfel�letek mennyis�g�nek �s haszn�lat�nak szab�lyoz�s�ra, a k�zleked�si, parkol�si gondok enyh�t�s�re. Emellett figyelembe kell venni a k�zm�vek min�s�g�t, vagy olyan k�rnyezeti adotts�gokat, mint a talajmin�s�g. A kiindul�pontot mindig az adott ter�let jelenlegi helyzet�nek, t�rt�nelmi fejl�d�s�nek elemz�se jelenti.

A J�zsefv�ros eset�ben felt�n� jellegzetess�g, hogy �les k�l�nbs�gek h�z�dnak meg az egyes r�szter�letek k�z�tt, valamint az a kiegyens�lyozatlan �llapot, amely a f��tvonalak �s a mell�kutc�k elt�r� be�p�tetts�g�b�l ad�dik. A nagyv�rosra jellemz�, komfortosabb k�r�lm�nyeket biztos�t� �p�let�llom�ny csak a forgalmasabb utak ment�n, illetve a bels� j�zsefv�rosi ter�leteken fedezhet� fel. J�val gyeng�bb min�s�g�, �regebb, �s �ppen ez�rt gyorsul� �temben roml� h�zak tal�lhat�k a f��tvonalakt�l t�volabb. Bizonyos r�szek pedig - p�ld�ul a k�ls� j�zsefv�rosi iparnegyedek - funkci�jukat vesztett�k.

A tervez�s feladata volt a leroml� ter�letek f�v�rosi szintre val� emel�s�nek el�seg�t�se, meg�jul� k�pess�g�k visszaad�sa. A t�rszerkezetet a v�rosi sz�vet v�delme �s megtart�sa mellett �vatosan �t kellett alak�tani. A v�rosszerkezetbe val� leger�sebb beavatkoz�s a Corvin-Szigony projekt ter�let�n t�rt�nik, a Corvin mozit�l a Szigony utc�ig vezet� s�t�ny kialak�t�s�val.

A lebont�sra ker�l� �p�letek egybef�gg�, igen leromlott �llapot� r�szt k�peztek. Hely�k�n a negyedet meg�j�t� fejleszt�s indulhat, amelynek j�t�kony hat�sa kisug�rzik majd a szomsz�dos ter�letekre. A g�cpont felsz�mol�s�val kialakul egy �j k�zter�let, amely megv�ltoztatja az eddigi k�zleked�si felt�teleket, hiszen forgalomt�l elz�rt �vezet lesz, n�veli a k�rny�k parkjainak sz�m�t, �j t�pus� parkol�helyeket l�tes�t, hozz�j�rul a ter�let funkci�v�lt�s�hoz is, valamint nagyv�roshoz m�lt� �p�let�llom�ny kialak�t�s�ra ad lehet�s�get.

A rehabilit�ci� programterve kiemelten foglakozik a z�ldfel�letek mennyis�g�nek, a j�tsz�terek sz�m�nak n�vel�s�vel, amelyet egyr�szt v�rosi terek fel�j�t�s�val, m�sr�szt bels� kertek kialak�t�s�val szeretn�nek el�rni. Mivel a R�v8 a v�rosi �let fontos sz�nter�nek tartja az utc�t, igyekszik ezt min�l kellemesebb� tenni. Ez�rt az egyes v�rosr�szeket gyalogutakkal k�tik �ssze, a forgalmasabb utc�k ment�n pedig fasorokat �ltetnek.