Magdolna negyedi Lakossági Bűnmegelőzési Tanács beszámolója

III.

A Magdolna negyed közbiztonsági és köztisztasági helyzete és a 2011-es Bűnmegelőzési program lakossági nézőpontból

Írta: Feitch Rezsőné, Németh Judit és Frank Sándor

Bevezető (I.) rész (kattintson):

1. A Magdolna negyed bemutatása

2. Szociális város-rehabilitáció - alulnézetből

3. A Magdolna Negyedi Szomszédsági Tanács (Maneszota)

Középső projektbeszámoló (II.) rész (kattintson):

4. Bűnmegelőzési Projekt 2011

5. A lakosság „eszmélése”

A Magdolna negyed egyik nagyon hangsúlyos – a többit is jelentősen befolyásoló– problémája a lakosság alapvetően negatív hozzáállása. Ez kétféleképpen jelentkezik.

Az egyik a mérhetetlen közöny, apátia: „Nem érdemes semmit sem tenni, mert úgysem lesz jobb semmi”. Ennek dokumentálható megnyilvánulását mutatta a Tavaszmező utcában végzett, a felújítások támogatottságát „mérő” Maneszota közvélemény kutatás. Ez alapján a felújításokat támogatók és ellenzők aránya megoszlott, világosan el lehetett határolni, hogy kik azok, akik összességében támogatják a jelenlegi vezetés erőfeszítéseit, és kik azok, akik szinte mindent elutasítanak, és csak a problémákat látják. Meglepő módon azonban arra a kérdésre, hogy a felismert hibák megfelelő lakossági visszajelzése esetén lát-e a lakosság reményt arra, hogy azok korrekciója megtörténik, szinte egységesen mindenki kizárta annak lehetőségét. Ez rávilágít arra, hogy a legnagyobb probléma a bizalom hiánya. Vagy nem hiszik, hogy a „hatalom”, a „hivatal” képes és kész korrigálni a felismert hibákon, vagy nem hiszik azt, hogy egy lakossági visszajelzésnek lehet bármilyen súlya az illetékesek előtt. Ez a közömbösség azonban nem csak a nagypolitika, a helyi közélet dolgai felé jelent elutasítást, de mentálisan rombol ezektől alacsonyabb szinteken is. A lakóközösség csak névleg lesz közösség, az emberek idegenek, sőt, ellenségek lesznek egymás felé, amely melegágya a bűnözésnek. De ez fog megnyilvánulni még alacsonyabb szinten, a családban is. Ha nincs értelme doolgokért lekesedni, ha nem lehet megbízni a rendőrben, a tanárban, a közös képviselőben, a szomszédban, akkor miért bíznék meg a családtagban?

A másik hozzáállási formát képviselők most még kevesebben vannak, de növekvő számmal. Ők nem apatikusak, nem közömbösek a helyi közélet kérdéseihez, hanem elsősorban az indulataik vezérelik őket. Ők azok, aki a problémáikra végletesen egyszerű válaszokat fogalmaznak meg („minden rendőr korrupt”, „a kamerarendszer semmire nem jó, és csak a kerékbilincselésből elérhető bevétel miatt van”, stb.). Őket már nem érdekli, hogy mi miért van, nem néznek a dolgok mögé, nem veszik figyelembe mások érdekeit, elegük van a beszédből, tenni akarnak. Őket fenyegeti a leginkább az, hogy saját kézbe veszik (vélt vagy valós) érdekeik megvédést, túllépve akár a törvényesség határait is. Ami elfajuló esetben más hasonlóan gondolkodókkal való egymásra találást jelent, és végeredményben olyan radikális nézetek képviselőihez csatlakoznak, akik már ideológiába ágyazottan és szervezetten törekednek a társadalomra ráerőltetni radikális nézeteiket, elveiket és „megoldási” javaslataikat.

Sem a helyi lakosságnak, sem a mindenkori városvezetésnek, és senkinek sem érdeke, hogy a lakosság akár közömbösen, akár dühösen fogadja az őt ért hatásokat. Mindkét hozzáállás megváltoztatása komoly elkötelezettséget, nagyon sok munkát, és még inkább sok-sok jó példát, és látványos sikereket igényel. A negyedben mind közbiztonsági, mind köztisztasági problémák vonatkozásában komoly eredményeket elérni csak ezen vélemények pozitív irányba fordításával lehet. A lakosság eszmélése, magára találása nélkül nem várható, hogy a negyed végre kitörjön a mostani negatív hírnévből, nem várhatjuk a környezetnek a lakosság által igényelt pozitív változásait.

Éppen ezért kell minden érintett személynek és intézménynek, szolgáltatással foglalkozó szervnek támogatóan állni a lakossági kezdeményezések mellé. Energiát és időt kell szánni a kommunikációra, üdvözlendőnek tartani azt, ha a lakosság kérdéseket tesz fel, át akarja látni, hogy mi miért történik úgy, ahogy, és komolyan venni a javaslatokat. Nem teljesíthető minden igény, de ha a megfelelő formában történik ezek megvitatása, és akár az elutasítás is, akkor ezt a legtöbb lakos el tudja fogadni. Ha azt tapasztalja, hogy felnőtt partnernek tekintik, akkor még ha egyes kérdésekben kérése nem is talál meghallgatásra, de összességében együttműködő, támogató partner lesz, aki nem csak a hivatalos közösségi szervezetek munkatársait tudja jó irányba inspirálni, hanem saját közvetlen környezetében is tudatosabban, hatékonyabban képviseli a „közjó” érdekeit.

A partnereknek el kell fogadniuk azt, hogy ez a fentebb vázolt „lakossági eszmélés” nem történik egyik pillanatról a  másikra, nem lesz zökkenőmentes, és a magára, társaira találó lakos bizonyos értelemben kellemetlen partner lesz: hiszen kérdései, kezdeményezései, „beleszólása” nem illeszkedik egy szervezet „jól bevált” ügymenetébe, amit esetleg éppen ezen kezdeményezések hatására módosítani is kell. A lakóknak is meg kell ismerniük partnereiket, azok működésének kereteit, önképzés keretében belemélyedniük egyes szakpolitikai kérdésekbe, meg kell érteniük a különböző partnerek egyéni érdekeit, és azok figyelembe vételével kell megfogalmazni kezdeményezéseiket. Ez egy elhúzódó tanulási folyamat - minden résztvevő részéről. Ezt a célt szolgálják a különböző szakmai fórumok, konferenciák, találkozók és látogatások, minden olyan program, ahol egy vagy több szakterület és a lakosság képviselői közösen vesznek részt. Ezek számának és minőségének növelése segítheti ezt a tanulási folyamatot.

6. Cselekvési terv

A projekt lezárása után, annak eredményeiből és tapasztalataiból tovább építkezve a Magdolna Negyedi Szomszédsági Tanács az elkezdett feladatokat, programokat, kezdeményezéseket tovább kívánja vinni.

2011.évre összeállított cselekvési terv főbb pontjai:

1. A házbeszélgetések tovább folytatása, ahol lehetőség adódik, ott a házon belüli sporteseményekkel összekötve. Ezen alkalmakkor a projekt során megvásárlásra került sakk, csocsó és ping-pong asztalok, számítástechnikai eszközök használata. Cél év végéig további legalább 10 ház lakóközösségével való megismerkedés.
2. A Szomszédok Egymásért Mozgalom kiterjesztése, év végéig ebbe legalább 10 ház bevonása. A mozgalom tagjainak rendszeres tájékoztatása minden bűnmegelőzéssel, köztisztasággal kapcsolatos eseményről, hatóságokkal, hivatalokkal való tárgyalásról. Évente több szakmai fórum szervezése, amelyre a mozgalom tagjain kívül meg kell hívni a szakma és az intézményfenntartók képviselőit is.
3. Egy végre valóban működő polgárőrség létrehozásnak támogatása vagy kezdeményezése, az elkezdett lakosok közti toborzás folytatása, azzal a megkötéssel, hogy olyan polgárőrségre van szükség, amelyben romák és nem romák is vannak legalább egyharmados arányban, amely elérhető a lakosság által, és amely jelenléte feltűnő, folyamatos.
4. Negyedbeli szemétszedés megszervezése havi rendszerességgel, és minden kisebb térségre kiterjedő helyi lakossági kezdeményezés támogatása.
5. Köztisztasággal kapcsolatos szakmai fórum szervezése az érintett szervezetek és a lakosság képviselői között.
6. A mozgó SZEM program továbbvitele október 15-ig, havi szintű értékelések elvégzése, az elért eredményekről tájékoztatás nyújtása a lakosság felé.
7. A lakosság bevonása a mozgó SZEM programba (a közös bejelentő felület használata), és minden eredményről vagy elakadásról az érintettek értesítése.
8. A már meglévő lakossági levelezőlistának további fejlesztése, a neten elérhető, de aktív lakosok felé személyes hírlánc kiépítésének továbbfejlesztése.
9. A hatékonyabb lakossági tájékoztatás érdekében nagyobb méretű, utcai villanyoszlopra szerelhető farost lemez alapú tájékoztató táblák készítése, és annak felhasználásával kapcsolatos egyeztetések az illetékes hatósággal.
10. Kapcsolatok erősítése a negyedben működő civil szervezetekkel, és támogatása az újabb szervezetek alakításának.
11. A negyed társasházait képviselő közös képviselők meghívásával fórum szervezése, és aktív részvétel minél több negyedbeli társasház közgyűlésén.
12. A negyedben dolgozó kereskedők, iparosok évi egy találkozójának megszervezése a Teleki térre - ennek később hagyománnyá érlelése.
13. Az önkormányzatnál a Tiszta udvar-rendes ház minősítések bevezetésének kezdeményezése.
14. A Teleki tér felújítása során annak – vagy egy részének– helytörténeti parkká alakításának kezdeményezése.

A fenti programok megvalósulásához sokat járulhat hozzá, hogy a kerületben, kerületért dolgozó szakemberek, döntéshozók, végrehajtók a Magdolna Negyedi Szomszédsági Tanácsot szövetségesnek tekintsék, a lakossági bizalom építése érdekében a nyilvánosság, az átláthatóság biztosításával a közös tervezés és értékelés lehetőségét megragadják.

Tisztelt Olvasónk! Amennyiben a fentiekhez hozzászólása van, kérjük, hogy ezt tegye meg! Alul az "Új hozzászólás"-ra kattintva írja le véleményét! Köszönjük!

A Magdolna Negyedi Szomszédsági Tanács (MaNeSzoTa) által megvalósított program
a Belügyminisztérium és az Országos Bűnmegelőzési Bizottság, valamint a Józsefvárosi Önkormányzat
támogatásával valósult meg, együttműködésben a Kesztyűgyár Közösségi Házzal.

Súgó Még nincs hozzászólás.

Új hozzászólás Frissítés