Építészeti sikersztori a Magdolna negyedben
HG.hu - Tóth Katalin, 2013.01.10.
Nem sok sikersztoriról számolhatunk be manapság, főleg, ha építészetről van szó. A cikkünk célja most mégis ez, ráadásul egy olyan történetet fogunk elmesélni, ami még a tapasztaltabbaknak is okozhat meglepetéseket. Az év végén kaptuk ahírt, hogy a 8. kerület jelentős EU-s forrásokhoz jutott egy pályázat során, aminek nagy részét szociális városrehabilitációra költik majd. Ennek keretében valósul meg az az épület, ami – némi közvetítéssel – egyenesen a Műegyetem falai közül jutott a polgármester elé: Jani Anna diplomaterve, amelyet tavaly júniusban védett meg sikeresen az egyetem Lakóépülettervezési tanszékén.
Júliusban mutattuk be Anna tervét a hg.hu-n, és a megjelenés után néhány órával egy telefonhívást kaptunk: a 8. kerület Polgármesteri Hivatalából kerestek, és a tervező elérhetőségét kérték. Mint kiderült, a cikk Dr. Kocsis Máté, Józsefváros polgármestere elé került, akinek nagyon megtetszett a pavilonszerű épület, a funkció pedig egyértelműen illett a kerületben kidolgozott fejlesztési koncepcióba. Ez az egybeesés nem véletlen: Anna még a tervezés megkezdése előtt konzultált a koncepciót kidolgozó Rév8 Zrt. vezetőjével, Alföldi Györggyel az épület funkcióját illetően. Kíváncsiak voltunk, mi történt a telefonhívás óta eltelt időben, erről beszélgettünk most a tervezővel.
„Július végén meghívtak a Polgármesteri Hivatalba, hogy a tervemről beszéljünk. A polgármester elmondta, hogy épp egy nagy EU-s pályázat összeállításán dolgoznak, amelyben helye lenne egy a FiDo-hoz hasonló projektnek. Megkérdezték, hogy lenne-e kedvem részt venni ebben a munkában, és bár az együttműködés részletei még nem voltak egyértelműek, azonnal igent mondtam.” – meséli Jani Anna.
Az azonban már ekkor világos volt, hogy a diplomaterv – mint minden más egyetemi terv – hivatalosan az oktatási intézmény tulajdonát képezi. A kerület főépítészének, Fernezelyi Gergelynek tehát a Műegyetemmel kellett egyeztetnie először, mielőtt bármilyen együttműködésbe kezd a tervezővel. „A Lakóépülettervezési Tanszék vezetője, Perényi Tamás nagyon pozitívan reagált a megkeresésre. Azt mondta, az egyetem lemond az anyagi előnyökről, és a terv felhasználását ahhoz a feltételhez kötötte: hogy én is részt vehessek a megvalósulással kapcsolatos munkálatokban, valamint hogy az egyetem neve jelenjen meg az épülettel kapcsolatos publikációkban.” – mondta el Anna.
Az engedélyezési terv elkészítésére pályázatot írtak ki, amelyre öt – főleg tájépítészettel foglalkozó – irodát hívtak meg. A pályázatot végül mégis építészek, a holland-magyar érdekeltségű Roeleveld-Sikkes Architects nyerte meg a Magdolna negyed Fiumei út – Dobozi út által határolt akcióterületének rehabilitációjára kidolgozott koncepciójukkal.
„Amikor megvolt a nyertes, a főépítész bemutatott nekik, és ugyan azt senki nem tudta előre garantálni, hogy engem is bevonnak majd a tervezésbe, végül sikerült együtt dolgoznunk az épületen. Nem volt mindig egyszerű, de a végén egy olyan terv született, ami ugyan sokat változott a diplomámhoz képest, de összességében nagyon emlékeztet az eredetire. Az alapterületet a felére kellett csökkentenünk a költségvetés szűkössége miatt, így néhány helyiség kimaradt, és a nehezen kivitelezhető feszített kötelek helyett sportháló adja majd az épület külső burkát.”
Novemberben az építésziroda beadta az engedélyezési tervet, és bár néhány buktató még így is áll a megvalósuláshoz vezető úton, az épületet a pályázat szerint 2014 nyarán át kell adni, és az Önkormányzatnak utána legalább egy évig üzemeltetnie kell.
„Nagyon izgalmas, hogy megvalósulhat a diplomatervem, de persze félelmek is ébrednek ilyenkor az emberben. Mi lesz, ha nem működik a koncepció, és évek múlva üresen áll majd az épület?” – mondja a tervező, akivel arról kezdünk el beszélni, hogy mi is a feladata egy diplomatervnek. „Lelkesítő, ha egy tervnek van realitása, de örülök, hogy a diploma félévem alatt még nem volt rajtam az a nyomás, hogy ez az épület meg fog épülni.”
Az építész diplomatervek több típusával találkozhattunk már: van olyan, amelyik létező problémára keres megvalósítható, praktikus választ, de olyan is akad, amelyik saját problémát kreál, egy addig ismeretlen kérdést vet fel és válaszol meg. De vajon jó-e az, ha a diplomaterv túlnyomó részét a tervezést megelőző kutatás teszi ki, ami miatt az épületre kevesebb energia marad? Egyáltalán megvalósítható legyen-e a terv, vagy elég, ha teret enged az építészhallgatókat megillető, a realitás súlyától mentes szárnyalásnak?
Néhány hét, és elkezdődnek a diplomavédések az ország építészeket oktató egyetemein. Kíváncsian várjuk, hogy milyen tervek születnek egy olyan időszakban, amikor csak az igazi álmodozók hiszik, hogy bármi is megépülhet közülük.
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
Súgó
Új hozzászólás
Frissítés