Megh�v� probl�m�z�sra

A megh�v� nem tartalmazta, kiket h�vtak m�g meg, tal�n a hajl�ktalanokat is - csak hogy tudjuk, �k az adott sz�ll�ra vannak bejelentve, teh�t itt lak�k.

Azonban enn�l is fontosabb, hogy min�l t�bb ember elj�jj�n, hogy besz�lhess�nk a hajl�ktalanokr�l, a hajl�ktalans�gr�l �s a megismerj�k ezt az �llapotot - m�g ha nem is megtapasztalva. 

Kedves Bar�taink!

Szeptember 21-�n (Kedden) 18-ra az „�llampolg�ri R�szv�tel Het�re” id�z�tve a Keszty�gy�r K�z�ss�gi H�z-ban ir�ny�tott f�rumot tartunk
"Hajl�ktalanok �s lakoss�g"
c�mmel

Tervezett napirend:

Helyzetfelm�r�s - Panaszb�rze
• R�sztvev�k konkr�t eseteket sorolnak – megold�si javaslat n�lk�l
• Az esetek v�zlatos feljegyz�se, csoportos�t�sa

H�tt�rismeretek I. - A hajl�ktalanokkal kapcsolatba ker�l� szervezetek

H�tt�rismeretek II. - A hajl�ktalans�g szintjei

Patthelyzetek, jogh�zagok
• R�sztvev�k fogalmazz�k meg a panaszb�rz�n felsorolt esetek alapj�n

Ami nem megold�s
• R�sztvev�k gy�jtik �ssze, ha kell, akkor megvitatva

Megold�sok keres�se – �tletb�rze
• R�sztvev�k gy�jtik �ssze, el�bb megvitat�s n�lk�l
• Megold�si javaslatok csoportos�t�sa, rangsorol�sa, �rt�kel�se

Cselekv�si terv:
Minimum k�t f�s teamek kialak�t�sa, akik el�re egyeztetett id�pontban v�gigl�togatj�k a helybeli hajl�ktalanell�t� int�zm�nyeket

Eredm�nyes napokat k�v�nva tisztelettel:

Frank S�ndor
Magdolna negyedi Szomsz�ds�gi Tan�cs
eln�k

---

Mell�klet:
(k�rd�sek int�zm�nyvezet�k fel�, amelyekre v�laszt v�runk)

I. Esetkezel�s (Barna kupac)

Ismeretlen szem�ly (val�sz�n�leg hajl�ktalan) a b�rh�z kapuja �s az abban l�v� �lelmiszerbolt k�z�tt v�gzi nagydolg�t, �js�gpap�rral t�rli mag�t "tiszt�ra". Id�pont: valamikor p�ntek este. A k�zhaszn� takar�t�k m�r bez�rtak, h�tf�n reggel nyitnak ki. E sorok �r�ja szombaton kor�n reggel tal�lkozik az �tlagot messze meghal�d� m�ret� "barna kupaccal". Sietnie kell, �gy nincs ideje visszafordulni f�nyk�pez�g�p�rt.
D�l k�r�l �rkezik haza, a kupac m�g ott van, a pap�r elt�nt. Lehozza a f�nyk�pez�g�pet, �s akkort�l kezdve rendszeresen f�nyk�pezi a kupac sors�t.

Vas�rnap d�lel�tt valamennyire megsz�radt a halom (k�lseje), tal�n a h�z takar�t�ja, vagy a boltos lehetett, aki sepr�vel megpr�b�lta elseperni, de p�rul j�rt: a belseje m�g teljesen l�gy maradt. �gy a munk�t f�lbehagyta, l�tszanak a gallysepr� nyomai a kupacon. Eddig a falt�l 15-20 centire volt csak az oda nem ill� halom, most m�r a sz�tkent b�ls�r a j�rd�n is jobban elterpeszkedik. Fot�sunk �gy lefot�zza azokat a barna l�bnyomokat is, amelyeket a figyelmetlen gyalogosok produk�ltak mindk�t ir�nyba.

H�tf� reggel els� �t a k�ztisztas�giakhoz vezet. Itt a lak� megtudja, hogy sajnos a fenntart� nem biztos�t p�nzt arra, hogy a takar�t�k h�t v�g�n is dolgozzanak. De azonnal int�zkednek. �s az addigra val�ban megsz�radt marad�kot eltakar�tj�k.

K�rd�seink:
1. �n szerint egy t�rsash�z, b�rh�z takar�t�j�nak alapesetben bele kell-e hogy tartozzon a munkak�ri le�r�s�ba a h�z el�tt ilyen m�don rendszeresen keletkez� szennyez�d�s eltakar�t�sa?
2. Ha egy h�z megk�veteli a takar�t�t�l, hogy az ilyen szennyez�d�st is soron k�v�l takar�tsa el, �s ez�rt az �tlagost�l magasabb b�rt kell hogy fizessen, �n szerint a h�z kire h�r�thatja �t az �tlagos b�r �s a megemelt b�r k�z�tti k�l�nbs�g visel�s�nek terh�t?
3. �n szerint tekintheti-e �gy a lakoss�g, hogy J�zsefv�rosban a f�leg h�tv�gi �ldatlan viszonyok kezel�se nem a lakoss�g dolga, hanem az �nkorm�nyzat�, a f�v�rosi �nkorm�nyzat� vagy a korm�ny�, �s az �ltaluk erre a c�lra fenntartott int�zm�nyek�?
4. Hasonl� esetben kihez forduljon az a lak�, aki nem akarja elfogadni, hogy k�lf�ldi vend�g�t ilyen �llapotok mellett kell hazak�s�rne?
5. �n szerint mit lehetne tenni az�rt, hogy ilyen esetek lehet�leg el� se forduljanak?
6. Mit javasol, hogy mi lak�k hogyan �rj�k el a megfelel� int�zked�s min�l el�bbi meghozatal�t?
7. �n (vagy int�zm�nye) ebben mit tud seg�teni nek�nk?

II. Esetkezel�s (Villamosmeg�ll�)

A fiatalasszony gyermek�vel a N�psz�nh�z utcai villamos meg�ll�j�hoz szeretne odamenni. A villamosmeg�ll�ban azonban 8-10 hajl�ktalan �l, �ll, k�r�l�tt�k rengeteg szem�t, n�h�nyak kez�ben boros flaska, �s �ri�si b�zt �rasztanak maguk k�r�l. P�r m�terre t�l�k meg�ll, �s v�rja a villamost. K�zben az egyik f�rfi egy nagyobb pap�rt ledob a f�ldre, �s lak�t�rsunk ezt sz�v� teszi. V�laszk�nt min�s�thetetlen szidalmaz�st kap, �s jobbnak l�tja, ha 8 �ves gyermek�vel min�l hamar�bb elmegy onnan. Tehetetlennek �rzi mag�t, hiszen m�r 8-10-szer h�vott ilyenkor rend�rt, de a helyzet csak nem v�ltozik. �s a rend�r�kt�l � is tudja: nemcsak hogy nem lehet �ket megb�rs�golni (hiszen nincs p�nz�k, nem behajthat�), de egy-egy ilyen hajl�ktalan m�g att�l sem f�l, hogy ak�r le is k�pje a rend�rt. Hiszen hozz�ny�lni nem szabad, ha meg beviszik, az neki szanat�rium, ingyen ell�t�ssal.

K�rd�seink:
1. �n szerint ebben a konkr�t esetben mit kellett volna tennie a fiatalasszonynak?
2. Ha a hat�s�gi int�zked�sek ellen�re rendszeresen ism�t a hasonl� helyzet fordul el�, melyik hat�s�goknak kellene hat�konyabban elj�rni, �s hogyan, hogy ezt megel�zz�k?
3. Ha az illet�kes hat�s�goknak nincs megfelel� kapacit�suk (k�lts�gvet�s�k) az eset rendszeres, folyamatos kezel�s�re, akkor mi, lak�k, mit tehet�nk az�rt, hogy ez az �rintett d�nt�shoz�k el�tt el�g nyomat�kkal hangs�lyoz�djon?
4. �n szerint van-e lehet�s�g�nk helyi lakosk�nt bekapcsol�dni egy olyan folyamatba, amely azt eredm�nyezi, hogy ezek az �llapotok jelent�s javul�son menjenek �t? T�bben is vagyunk, akik k�szek lenn�nk p�nzt, id�t, energi�t sz�nni arra, hogy k�rnyezet�nk �lhet�bb� v�ljon. Mit tan�csol, miben tudn�nk seg�teni?

III. Esetkezel�s (Ell�tatlanul)

Az utc�nkban l�v� hajl�ktalanell�t� int�zm�ny vonzza a hajl�ktalanokat. Sok �r�val, j� id� eset�n alkalmank�nt f�l nappokkal a befogad�si id� el�tt m�r itt vannak az utc�ban (minden �l�sre alkalmas v�zszintes fel�leten �k �lnek), elfoglalj�k a t�r le nem z�rt r�sz�t, �v�k a padok is. V�rhat�an majd �v�k lesz a ki�p�t�sre ker�l� "s�t�l�utc�k" m�b�torai is. Nyit�s el�tt f�l �r�val oda t�m�r�lnek a bej�rat el�, rendszeresen 30-50 f�s csoportok. Ha az arra j�r� ember a j�rd�n k�zelkedik, akkor �tmegy a t�loldalra, mert b�r ott is vannak, de ott kevesebben, �k csendesen borozgatnak.

Megny�lnak a kapuk. Elkezd�dik az adatok r�gz�t�se, iratok �ttekint�se - a szoci�lis munk�sok v�gzik a dolgukat. K�zben sorra ker�l az egyik agressz�vabb hajl�ktalan, akir�l messzir�l �rz�dik, hogy pi�s. Erre hivatkozva �t nem engedik be az int�zm�nybe, hiszen a szolg�ltat� kapun bel�l m�r felel�s a befogadottak�rt, �s nem keresi mag�nak a bajt. �rthet�. �gy az �ssze-vissza besz�l�, kicsit agressz�v hajl�ktalan kint marad.

Letelepedik a kapualjba. A t�rsash�z lak�i az elm�lt �vekben draztikusan n�velt�k a k�z�s k�lts�get, �s mostanra rend van a h�zban. Mindent ig�nyesen fel�j�tottak, mindenhol vir�gok, friss fest�s, sz�p, �l�nk sz�nek, stabil bej�rai ajt� kaputelefonnal. J� �rz�s itt lenni az udvaron. Am�g ki nem megy�nk a kapun. De a kapualjban ott �l hajl�ktalanunk, csomagjai mellette, gy�lik a szem�t is, �s m�r maga al� is vizelt. A lak�k szeretn�k elt�vol�tani, de nem lehet, ember�nk nagydarab, �s er�szakos. A rend�rnek nincs mi�rt beavatkozni (hova k�ldje?), a ment�k nem j�nnek (csak fekv� embert visznek el a detoxba, ez m�g annyira nem r�szeg).

K�rd�seink:
1. �n szerint jogos elv�r�s-e a lakoss�g fel�, hogy a szakma megfelel� szervei helyett "befogadja" az ilyen eseteket?
2. Mit tan�csol, ilyen helyzetben kit h�vjon a lakoss�g?
3. Ki tehet� felel�ss� ez�rt az eset�rt?
4. Mit tegy�nk, ha a kih�vott illet�kes szerv nem int�zkedik, vagy nem el�g hat�kony?
5. �n szerint milyen jogszab�lyi m�dos�t�sok kellen�nek ahhoz, hogy ilyen helyzetek ne fordulhassanak el�?
6. �n szerint ha b�rmely int�zm�nyre r�terhelik az ilyen esetek kezel�s�t, annak plusz k�lts�geinek �ll�s�t ki fel� tov�bb�thatja?

IV. Esetkezel�s (A "k�sz�b�n")

A m�dia h�rt ad r�la, hogy a korm�nyzat f�l fog l�pni a hajl�ktalanok megrendszab�lyoz�s�ra. P�ld�ul a k�zter�let nem megfelel� haszn�lata eset�n. De a hajl�ktalanok akkor is hajl�ktalanok maradnak. Mi, Magdolna negyedi lakosok att�l tartunk, hogy a frekvent�ltabb helyekr�l elt�vol�tott hajl�ktalanok majd m�g ink�bb ida j�nnek, ahol a hajl�ktalanell�t�s int�zm�nyei �tlag feletti mennyis�gben m�k�dnek. Ide, J�zsefv�rosba, �s azon bel�l is a Magdolna negyedbe.

Egy kimutat�s szerint Budapest hajl�ktalanell�t�s�nak egynegyede (24,7%) J�zsefv�rosban koncentr�l�dik. De m�g ez az inform�ci� sem �rz�kelteti a probl�ma teljes s�ly�t. Hiszen a hajl�ktalan �s hajl�ktalan k�z�tt �ri�si k�l�nbs�gek vannak. �gy a fel�j�k ir�nyul� hajl�ktalanell�t�snak is vannak szintjei, �s nagyon szeretn�nk tudatos�tani, ide nem csak a ki�p�tett ell�t� kapacit�sok egynegyede t�m�r�l, hanem ezen bel�l is els�sorban a legink�bb lecs�szottabbaknak k�n�lt szolg�ltat�sok ezek. Teh�t a marad�k h�rom negyed "kultur�ltabb", mint a "mieink". A "mi hajl�ktalanjaink" (akik pap�ron lehet, hogy m�shov� tartoznak, de gyakorlatilag itt veszik ig�nybe a szolg�ltat�sokat) teh�t (term�szetesen vannak kiv�telek) �tlagosan n�zve a budapesti �sszes hajl�ktalan leglecs�szottab 15-20%-a. Akik nem is mindig akarj�k ig�nybevenni a szolg�ltat�sokat ("a sz�ll�n meglopnak"), vagy nem tudj�k ig�nybevenni (r�szegen nem engedik be). De itt vannak, �s v�rhat�an m�g ink�bb itt lesznek n�lunk, a "k�sz�b�n": az utc�n. Erre a  leglecs�szottabb r�tegre jellemz�: "min�l b�d�sebb, min�l koszosabb vagyok, min�l ink�bb tasz�t� vagyok, ann�l ink�bb kiker�lnek, �s nem sz�lnak hozz�m". Valahol igaza van, hiszen egy id�ig jut� embert nincs �rtelme rendreinteni se lakosnak, se rend�rnek, se szoci�lis munk�snak, senkinek. �s itt �li botr�nyos �let�t: p�ld�ul rendszeresen vizel �gy, �nmag�t nem is takarva, hogy itt lak� gyerekek-l�nyok-asszonyok is szembes�lnek nemiszerv�vel, vagy a k�zelben lev� �tlagemberek jelen�t�ben �li nemi �let�t, vagy az �jszaka csendj�t folyamatosan zavarva "int�zi" vit�s �gyeit r�szeg t�rsaival, stb...

K�rd�seink:
1. �n jogosnak l�tja-e a helyi lakosok azon ig�ny�t, hogy a politika (�nkorm�nyzat, f�v�ros, korm�nyzat) ismerje el a felel�ss�g�t a jelenlegi k�r�lm�nyek kialakul�s�ban (ar�nytalans�g, megoldatlan helyzetek t�mkelege)? Egyet�rt-e azzal, hogy ezen felel�ss�g v�llal�sak�nt erre a ter�letre �rv�nyes speci�lis jogszab�lyok sz�lessenek (p�ld�ul a teljes k�zter�lettakar�t�s az �nkorm�nyzat c�geinek a feladata, �s nem az egy�bk�nt m�shol jogos "saj�t h�za el�tti felel�ss�g" visel�se), kiemelt k�lts�gvet�s (p�ld�ul folyamatos h�tv�gi takar�t�s), a lakoss�g val�ban �rdemi belesz�l�si �s kontroll lehet�s�g�nek biztos�t�sa (rendszeres tal�lkoz�k a k�l�nb�z� int�zm�nyek vezet�ivel, int�zked�si tervek l�trehozatal�ba belesz�l�s, megval�sul�s ellen�rz�se), a szolg�ltat�k fel� (anyagi t�mogat�s mellett) magasabb k�vetelm�nyek t�maszt�sa (pl. befogad�s el�tt f�l �r�kkal az utc�n ne kelljen t�megesen gy�lekezni a hajl�ktalanoknak, az utc�n is legyen nyilv�nos wc, stb...), a megoldatlan jogh�zagok azonos�t�s�ba �s felsz�mol�s�ba is vonj�k be a lakoss�got (pl. mi legyen azzal a r�szeg hajl�ktalannal, aki saj�t l�b�n meg tud �llni, de nem fogadja be egy int�zm�ny).
2. �n jogosnak l�tja-e azt az �llampolg�ri ig�ny�nket, hogy a hajl�ktalanok fel� olyan k�rnyezetet kell biztos�tani, amely motiv�lja �ket a feljebb emelked�sre (val�ban megval�s�that� �letstrat�gi�t k�n�l nekik), �s amely visszatartja �ket att�l, hogy az alacsonyabb szintre ker�l�sbe belet�r�djenek?
3. �n elfogadja-e azt a v�lem�ny�nket, hogy a fenti k�rd�sekben nem csak a szakma, nem csak a politika, �s nem csak az esetleges hajl�ktalan szervezetek kell hogy k�z�sen keress�k a megold�st, hanem a lakoss�g (mint akik k�z�l sokan ker�lhetnek, �s sajnos ker�lnek is majd hasonl� helyzetbe), �s azon bel�l is a k�l�n�sk�ppen hajl�ktalanokkal megterhelt helyen �l� lakoss�g tenni akar� k�pvisel�i is illet�kesek kell hogy legyenek, abban b�zva, hogy nem csak �tleteikkel, kezdem�nyez�seikkel, m�s n�z�pontb�l val� "t�bbet l�t�sukkal", munkav�llal�sukkal seg�thetnek, hanem lak�t�rsaik fel� val� k�zvet�t�i, megold�s ir�ny�ba orient�l�, el�rel�p�seket elmagyar�z�, sz�ls�s�geket leszerel� hat�suk sem elhanyagolhat�.

S�g� M�g nincs hozz�sz�l�s.

�j hozz�sz�l�s Friss�t�s