Szálló, hajléktalan urak számára

Kund Iván Patrik Hauszmann-díjjal jutalmazott diplomamunkája

Építészeti program

Előzmények
A helyszín Budapest, Józsefváros. A kerület Magdolna-negyednek nevezett része, szociális- és városrehabilitáció tárgya. Lakosságának hátrányos szociális és gazdasági körülményei miatt feszültségekkel és problémákkal halmozott környék. A meglévő ingatlanállomány sok kívánnivalót hagy maga után, néhol a normális élethez szükséges körülményeket kérdőjelezi meg, néhol veszélyessé válik.

A Mátyás-tér, Dankó utca, Magdolna utca, Koszorú utca által határolt tömbben működik az Oltalom Karitatív Egyesület intézménye, amelynek fő funkciója a hajléktalan emberek ellátása és segítése. A tömb ezen kívül többnyire lakóépületekből áll, amelyek önkormányzati, illetve magántulajdonban vannak. A szintszámot tekintve változatos a kép, földszintes és többszintes épületek is találhatók itt. Többségük a századforduló előtt épült, de állaguk mára leromlott. A telekszerkezet kirajzolja az egykori mezőgazdasági hasznosítás jellegét, telkei nyújtott szalagtelkek.

A tervezés első fázisa az említett tömb rehabilitációja volt. Ebben a lépésben tizenegy telek összevonásával sikerült egy nagyobb területet létrehozni, amit a telekstruktúra szem előtt tartása mellett, egyben lehetett kezelni. A telkek önkormányzati tulajdonban, az Oltalom Karitatív Egyesület tulajdonában voltak, illetve foghíjként üresen álltak. Az egyesített területet négy nagyobb egységre bontottuk, elkülönítve és összeforrasztva őket. A Mátyás-tér felől ingatlanpiaci beruházás keretében lakóépület épül (pénzgenerátor), a Dankó utca felől az Oltalom Karitatív Egyesület épületállománya cserélődik le több ütemben, a Magdolna utca felőli részre pedig szociális bérlakás kerül. A három, önmagában zárt egységet a közöttük létrehozott, nappal köztérként működő "udvar" kapcsolja össze. A három irányból megközelíthető udvaron sportpálya és játszótér működik, funkciójában nem konkurál a Mátyás-tér városi tér jellegével.

A jelenleg Dankó utca 7, 9, 11, 13, 15. számú telkeken több bontási, és építési ütemben valósul meg az épületállomány lecserélése. Az új épületekben a jelenlegi funkciók kapnak helyet: hajléktalanokat ellátó kórház, pszichiátriai részleggel és szállóval, mentőszolgálattal; iroda; népkonyha; könyvesbolt; menekültszálló; hajléktalanszálló; raktár; parkoló; műhely. A beavatkozás célja a tömbön végzett rehabilitáción túl, a szociális ellátás minőségi javítása, az üzemeltetési és karbantartási költségek csökkentése. Nem cél az ellátottak számának jelentős növelése, az ugyanis a városrész túlzott terheléséhez vezetne.

Az új beépítés négy nagyobb épülettömbből áll, amelyeket egy, a tömbbelsőben lévő köztér szintjétől elemelt "kert" fog össze. Alatta az épületeket kiszolgáló üzemi szint található. A Dankó utcai fronton lévő nyújtott, de tagolt tömegben a "publikus" funkciók kaptak helyet: kórház, irodák, népkonyha, könyvesbolt, főporta. A tömbbelsőben pedig a szálló jellegű épületek, "privát" funkciók. Itt működik a hajléktalanszálló, a menekültszálló, és a pszichiátriai betegek szállója, valamint helyet kapnak a terápiás kezelést lehetővé tevő helyiségek.

A tömbök elhelyezésénél és formálásánál szempont volt az utca felé történő zárás, a tömbbelsőben lévő köztér felé való nyitás, és egy saját, körülhatárolható "kert" létrehozása. A Dankó utcai tömegen kapuszerű felnyitás van, amely biztosítja a tömbbelsőbe való bejutást.

Az épület bemutatása
A hajléktalanszálló tervezett épülete a Dankó utcától legbeljebb található épülettömb, amelyet a Magdolna utca felőli felnyitás és a belső sportpálya közterei határolnak. Ez a fent említett beavatkozás első építési üteme, amelyben az üzemi szint dilatációval leválasztott része, és a belőle kinövő szállóépület készül el. Az üzemi szinten raktár, gépészeti helyiségek, és az udvar karbantartását ellátó helyiségek kapnak helyet. A szállóépület a kert utcaszinttől elemelt szintjéről közelíthető meg. Négy szinten végzi a hajléktalan urak ellátását. Teteje járható illetve zöldtető.

Az épület működése: négy szint
A szálló négy szintje nemcsak térbeli elrendezésként értelmezendő, hanem a hajléktalanságból való kijutás fokozatait is megjeleníti. A különböző szintekhez, különböző bekerülési küszöb (a vendéggel szemben támasztott követelmények rendszere) és különböző szintű szolgáltatásrendszer tartozik. A magasabb szintek tehát a normál társadalom életéhez való közeledést mutatják, egy olyan állapottól távolodva, amit a hajléktalanok önként, vagy önkéntelenül, de általában felvesznek. Itt említendő meg, az a paradox, ami a hajléktalanság elfogadása, az abból való kikerülés, és a túlélés között áll fenn. A hajléktalan lét elfogadása ugyanis (igényszint csökkentés, szükségszerű kiszocializálódás) nagyobb esélyt nyújt az életben maradásra, viszont elfogadása ugyanakkor egyre kisebbet ad az abból való kikerülésre.

A feszültség feloldása talán a szociális munkások segítségével, a szállón kimondott szabályok betartásával, az emberi kapcsolatok kialakításával (tolerancia, társas együttlét, barátság) történhet meg.

Az I. szint: Fűtött utca, ami nevéhez híven legközelebb áll az utcai körülményekhez megjelenésében, viszont tartalmában sok szolgáltatással párosul. A szennyes ruha mosási lehetőségén túl, alkalmanként fodrász, ruha- és cipőjavító is működik itt. Amik kis dolgoknak tűnnek, de az emberi külsővel együtt a belső változását is hozzák, vagy ha mást nem: változást, kizökkentést abból a monoton állapotból, ami a hajléktalanok többségét jellemzi. Lehetőség van TV nézésére, ami sokszor a legfőbb elfoglaltság marad. Ezen kívül igénybe vehető a szociális munkások információs szolgáltatása, és számítógép, internetes kapcsolattal. A Fűtött utca éjjel-nappal működő szint. A bent alvók szekrényes tárolóba zárhatják tulajdonukat korlátozott időre.

A II. szint: egy éjszakás Éjjeli menedék, vendégei alváshoz a szálló által adott tiszta ruhát kapnak, saját ruhájukat pedig kimosathatják. Mód van ételmelegítésre, és készítésre. Szórakoztató funkcióként TV, illetve filmnézésre. Az emeleten létrehozott spontán működésű tereknek nincs meghatározott rendeltetése, használatukat a bent lévő vendégek együtt fogalmazzák meg. Padokkal berendezhetőek nagyobb előadásokhoz, vetítésekhez, közös foglalkozásokhoz. Ezen a szinten a hálóhelyek a tér belsejébe kerültek, egy kétszintes "dobozba" összefogva. Mondhatni helyettük viszont minden használati funkció a homlokzatra tapad, gyűrűként keretezve a belsőt. Mivel az éjjeli menedéket este hat órától reggel nyolcig lehet igénybe venni, fontosabb volt, hogy a beérkezéskor, és az eltávozáskor használt funkciók kerüljenek napos oldalra, homlokzatra.

A III. szint: egy hetes Éjjeli menedék, ahol a bentlakók szimbolikus nagyságú pénzbeli juttatás ellenében, egy hétre előre lefoglalhatják hálóhelyüket, rövid időre megszabadulva így az éjszaka eltöltésének bizonytalanságától. A több ágyat magukba foglaló "hálótermek" célja a társas együttlét megszokása, az említett reszocializálódás érdekében. Ezen a szinten kabinos mosdók és zuhanyzók vehetők igénybe, amelyek egyfajta intimitást biztosítanak.

A IV. szint: Átmeneti szálló
Az Átmeneti szállóra előzetes ismeretség, és felvételi beszélgetés után kerülhetnek be a lakók. Elvárás, hogy az itt lakóknak legyen állandó keresetük. A szint a hajléktalan létből való kikerülés utolsó lépcsője. Ezt követően már a támogatott albérlet, illetve szociális bérlakásba való bejutás következik. A lakóegységeket személyes használatú egységek (ágy és asztal), nappali-étkező, és lakásonkénti fürdő alkotják. A személyes holmik tárolására beépített szekrények lettek elhelyezve, nem a személyes hálószobában, hanem a nappaliban. Ezen a szinten, a lakóegységeken kívül elhelyezett közös konyha, és mosógépek vehetők igénybe, és a minimális könyvkészlettel rendelkező olvasószoba. A szint lakói önellátóak, maguknak főznek és mosnak.

Tetőkert: Az épület lapostetejét az Átmeneti szálló lakói vehetik igénybe. De itt kerültek elhelyezésre az épület használati melegvíz ellátását segítő napkollektorok is.

Lift és lépcső: Az épületben elhelyezett liftet kizárólag a mozgáskorlátozott vendégek, és az épület dolgozói vehetik igénybe. Egyébként mindenki a lépcsőt kell, hogy használja.

Köszönet
Köszönet illeti Dr. Iványi Gábort, az Oltalom Karitatív Egyesület elnökét, aki sokat segített a hajléktalanság problémáját reálisan látni, valamint Alföldi Györgyöt és a RÉV8-ot, akik a témával és a kerülettel kapcsolatban mondták el tapasztalataikat.