Videó a bűnös Magdolnáról
Meg lehet-e változtatni Józsefváros legveszélyesebb és legrosszabb állapotú negyedét?
2008.02.24
Legmagasabb halandósági, legnagyobb munkanélküliségi és legalacsonyabb iskolázottsági ráta Budapesten belül, valamint kétszer annyi bűncselekmény, mint a teljes Józsefvárosban – a Magdolna-negyedben jártunk.
Csodára vár a Magdolna
A budapesti ingatlanpiac sereghajtója a Nagyfuvaros utca, a Mátyás tér, a Koszorú utca, a Baross utca, a Fiumei út és a Népszínház utca által határolt Magdolna-negyed; az otthonok 73%-a félkomfortos, komfort nélküli, illetve szükséglakás, melyek felújítására eddig sem az önkormányzatnak, sem a lakóknak nem volt pénzük. Nem csoda, hiszen a negyedben élők 60%-a gazdaságilag inaktív, s a Budapesten belül rendszeresen szociális segélyben részesülők majdnem 50 százaléka is Józsefváros tizenegy negyede közül a legnagyobban, itt, a 12.000 lakosú Magdolnában él.
A világ, de legalábbis Budapest szeme most a Magdolna Negyed Programon (MNP) van, melynek kidolgozója és megvalósítója a 60,9 százalékban a józsefvárosi és 39,1 százalékban a fővárosi önkormányzat tulajdonában álló Rév8 Zrt. A céget tulajdonosai 1997-ben alapították kifejezetten városfejlesztési programok kidolgozására és menedzselésére.
A társaság, mely a Magdolna Negyed Program mellett a Corvin Sétány Program, a Kiskörút és Nagykörút közti területet fejlesztő Európa Belvárosa projektért is felelős, a civil hálózat kialakítása, a részvételi típusú tervezés és megvalósítás után elsőként a Mátyás tér megszépítéséhez, egy közösségi ház megnyitásához, négy ház felújításához és egyes udvarok rendbetételéhez fogott hozzá, melybe az önkéntes munkásokon kívül minél több helyi lakost is megpróbálnak bevonni.
Családi séta
Czeglédy Ákos, a projekt programmenedzsere szerint „nagyon nehéz az együttműködést megtanulni minkét fél részéről. A megvalósítást illetően vannak kritikai észrevételek a negyeden belül és azon kívül is; van, aki az együttműködés formáira panaszkodik, van, aki a pénz elosztására, és olyan is akad, aki a módszerekkel nem ért egyet, de egy dologban mindenki egyetért, a városrehabilitációnak a negyedben meg kell valósulnia. A siker csak évek múltán lesz mérhető, a lényeg az, hogy az itt élők helyben maradjanak, és lehetőséget kapjanak egy élhetőbb életre.” Megszoknák, de szökniük kell?
A magánbefektetők már érdeklődnek a negyed iránt: a Népszínház utcában hotelt, a Baross utcában három épületet, a Magdolna utcában pedig önkormányzati szociális bérházat építenek. A probléma csak az, hogy az új építésű lakások átlagos négyzetméterárai a Baross utcában 300.000, a Magdolna utcában pedig 250.000 forint körül alakulnak, s ez az összeg a negyedbeli használt lakások átlagos négyzetméterárának duplája. A jelenlegi lakók tehát nagy valószínűséggel nem tudják majd megfizetni az új építésű otthonokat. A területen ráadásul nincsenek műemlék jellegű épületek, így a legromosabb állapotú, fürdőszoba nélküli szükséglakásokra pár éven belül a bontás vár. Félő, hogy a negyed lakói a ferencvárosiakhoz hasonló helyzetbe kerülhetnek; a IX. kerület rehabilitációjakor ugyanis számos család hagyta el otthonát a dráguló élet, a magasabb fenntartási költségek, valamint a növekvő lakbér miatt – és nem egy közülük a Magdolnába költözött.
Czeglédy elmondta, hogy elsődleges céljuk a negyedben lakók életkörülményeinek, életlehetőségeiknek javítása, így nem számolnak jelentős elvándorlással. Az új lakásoktól valóban a környék presztízsének növekedését, új lakók érkezését várják, de a projekt során nem feledkeznek el a régi és rossz állapotú, zömében alacsonyabb jövedelemmel rendelkező bérlők által lakott házak felújításáról sem.
Csécsei Béla
, Józsefváros polgármestere szerint pozitív előjel, hogy a közelben zajló Corvin Sétány Projekt első ütemében a
Vajdahunyad
és a
Futó utca
közötti részről kiköltözött kétszáz családból százötven a Józsefvárosban maradt, s csak ötven keresett a város más részein lakást. Az Üdvhadsereg népkonyhájának és a hajléktalanokat segítő Oltalom Alapítványnak is otthont adó Dankó utcában pedig több mint 200 millió forintot költött az önkormányzat a 33. és 40. szám alatt épült új lakásokra, melyekre olyan rászoruló családok pályázhattak, akik képtelenek voltak lakáshelyzetüket önerőből megoldani.
Miből lesz a cserelakás?
Az MNP II. szakasza 2007-ben kezdődött, s az első, 2005-ben indult alprogramhoz hasonlóan itt is a közterület-fejlesztésre, illetve új elemként oktatási és kulturális feladatokra helyezik a hangsúlyt. Ugyanakkor kiszélesítik a bérházfelújítási programot is, mely a Rév8 Zrt. reményei szerint tucatnyi lakóépület megújítását teszi majd lehetővé. A program vállalásait a részvénytársaság 2010-re teljesíti, de ahhoz, hogy minden elültetett fa képletesen és ténylegesen is kinőjön, gyümölcsöt hozzon, előreláthatóan 2020-ig kell várni. Az első program 821 millió forintos költségének 80 százalékát, 690 milliót Budapest Főváros Önkormányzata biztosított, 20 százalékban pedig a józsefvárosi önkormányzati forrásokra, illetve különböző pályázatokra (Igazságügyi Minisztérium, OBmB, EU Interreg, Cadses III.B) támaszkodtak. Az összeg majdnem felét, 350 millió forintot a lakóépületek felújítására szánták.
A 2 milliárd forintot felemésztő második program esetében az uniós Új Magyarország Fejlesztési Terv forrásai állnak majd rendelkezésre, de a 10 százalékos önrészt az önkormányzatnak kell biztosítani. A pályázat határidőben való beküldésével kapcsolatban 2007-ben már összecsaptak a politikai erők, de az önkormányzat szerint még nem maradtak le semmiről.
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
Súgó
Új hozzászólás
Frissítés