Prostituáltak, hajléktalanok, gyerekbandák: mi lesz a „nyóckerrel”?

A Magdolna-negyed a nyolcadik kerület egyik társadalmi és környezeti problémákkal leginkább terhelt területeiként él a köztudatban. A romló tendenciák hatásra a kerületi önkormányzat 2004-ben elkészítette Józsefváros „15 éves kerületfejlesztési stratégiáját”, ami javaslatot tett a kerület 11 negyedre történő felosztására.

A Magdolna negyed Józsefváros, és talán Budapest egyik legnagyobb kiterjedésű területe, a kerületben itt a legmagasabb a munkanélküliség, és az iskolázottságot tekintve is nagy a lemaradás. Ezt megerősíti Alföldi György, a Magdolna-negyed programjait kitaláló és lebonyolító Rév8 Zrt. vezérigazgatója is, aki szerint a terület a főváros egyik legnagyobb egybefüggő szegénynegyede, amit nagyon sok negatív felhang kísér. Mindenki számára ismerősnek tűnnek a terület kapcsán fel-felhangzó „nyócker”, valamint a „gettó” megnevezések. Az önkormányzati társaság 1998 óta küzd azért, hogy a kép kicsit színesedjen, másképp ítéljék meg az emberek a negyedet.

Magdolna negyed program első ütemében a fővárosi és a kerületi önkormányzat közös finanszírozásában 800 millió forintból gazdálkodhattak a program tervezői. A program fő elemei voltak a Mátyás-tér megújítása, a Kesztyűgyár Közösségi ház megépítése, valamint négy lakóháznak a lakók bevonásával történő felújítása. „Már az együttműködés is egy nagy eredmény, ha sikerül elérni, mert a folyamat elején még nem volt jellemző a lakók és az önkormányzati intézmények között”, mondta lapunknak Alföldi. De az első ütem részét képezte még a közbiztonsági program, valamint az Erdélyi utcai általános iskola oktatási programjának javítása is. A Magdolna-negyed program második üteme 2008-ban indult, 2,2 milliárd forintos kerettel. A program részeként részlegesen megújításra kerül 12 lakóház, folytatódik a Mátyás-téri közterület megújítás, és az első ütem sikeres és fontos humán programjai.  

A Mátyás-tér

Mátyás-tér az egyik legmeghatározóbb tere a negyednek, ami a második világháborúig jól működött. Utána azonban megindult a szegény emberek bevándorlása a negyedbe, és a '60-as évektől kezdve megerősödött a prostítució, ezzel összefüggésben pedig teljesen leromlott a tér. A rendszerváltás után az önkormányzat ugyan egyszer-kétszer rendbe tette a teret, de az emberek továbbra sem szerették, egy-két év alatt mindig újra lerobbant. A program végül meglehetősen alacsony költségvetéssel, 40 millió forintból oldotta meg a tér felújítását. „Megőriztük az összes olyan elemet, amit szerettek az emberek, például a játszóteret. A két legnagyobb problém a hajléktalanok téren alvása, valamint a gyerekek horda-szerű bandázása volt. Végigbeszéltük az emberekkel, hogy lehet ezeket a problémákat megoldani. A felújítások és a folyamatos odafigyelés hatására a hajléktalanok nagyjából kiszorultak a Mátyás térről”, mondta a programokért felelős cég vezetője.

A negyed szíve, a Kesztyűgyár Közösségi ház

A Mátyás-téri volt kesztyűgyár területén alakították ki a Közösségi házat, aminek célja volt, hogy elősegítse a negyed megújításának társadalmi céljait. A ház létrehozása az első lépés volt ahhoz, hogy a negyedben élő embereket meg lehessen szólítani és ezáltal lehetőséget biztosítani számukra, hogy valódi részesei legyenek városrész megújításának. A Közösségi házba bárhonnan jöhetnek, hiszen ez az egyik fő missziója a háznak.

A ház programjainak több célcsoportja van: a 10-16 éves gyerekek, hiszen ők vannak a leginkább veszélyeztetett helyzetben, őket próbálják magukhoz csábítani, nekik tetsző programokat szervezni. Ezek közé tartozik a teljesség igénye nélkül az ingyenes mentorálás, lovári nyelv oktatása, hip-hop tánc oktatás, péntek délutánonként pedig karaoke a kamaszoknak. A programoknak van egy 40 fős stabil köre, akik rendszeresen visszajárnak a házba. De célcsoport még az idősek és a nyugdíjasok is: azok is például, akik még nem végezték el a nyolcadik osztályt, „Arra is van példa, hogy egész család jön le közösen programra, de az is előfordult már, hogy egy fiú behozta a szüleit, hogy akkor ők is végezzék el a nyolcadikat. Nehezen megy, nagyon kis lépések ezek, amiknek azonban örülni kell”.

A Kesztyűgyár programjainak körébe tartozik az álláskereső klub. Az itt élő emberek közül sokaknak nincs otthon internetkapcsolatuk, néha a gép bekapcsolásával is gondjaik vannak, nem tudják hogyan kell megírni egy álláskereső önéletrajzot. A ház két munkatársa hetente kétszer segít az álláskeresésben. A program rendkívül népszerű, alkalmanként sokszor negyven-ötvenen is jönnek.

Galéria a lakásokba, matrica az időseknek

A program közbiztonsági csomagjába tartozik a szomszédsági rendőrségi program, ami az országban szinte egyedülálló kezdeményes, külföldi példák alapján. A program együttműködést takar a helyi és a budapesti rendőrkapitánysággal. Nagyjából harminc szabadidős rendőrt készítettek fel a helyi problémákra melyekkel  a negyed utcáin találkozhatnak. A szomszédsági rendőrök feladata nem csak arra korlátozódik ha már megtörtént az esemény, hanem előzetesen is, egyfajta preventív jelleggel el tudnak beszélgetni az emberekkel.
 
A közbiztonság erősítését szolgálják azok a matricák is, amelyeket a negyed lakói, elsősorban az idősebb emberek között osztottak szét. „A matricát kiragasztják az ajtó mellé, és mielőtt bárkit jóhiszeműen beengednének a lakásba, a matricáról leolvashatják, hogy ha valaki mondjuk a gázszerelőnek adja ki magát, milyen igazolványt kell tőle kérni. Ez is egy kis segítség abban, hogy ne legyenek kiszolgáltatva a bűnözöknek”.  

A feszültségek csökkentését szolgálja az úgynevezett galériaépítési program is. Nagyon sok belső konfliktus származik ugyanis abból, hogy sűrűn lakják az emberek a lakásokat, ezért fontos, hogy legalább éjszakára el tudjanak egy kicsit szeparálódni. Ebbe körbe tartozik még a biztonságos kapuk programja, kívánatos lenne, ha minden ház jól zárható kapuval rendelkezne.

Példaértékű a program

Arra a kérdésre, hogy vajon mennyire lehet nyomon követni azoknak az embereknek a további sorsát, aki sikerrel vettek részt egy-egy programban, a vezérigazgató azt mondja, jelenleg nincs erejük és kapacitásuk erre, de mindenképpen szükséges lenne ilyen típusú felmérést végezni. A program sikerét példázza, hogy országszerte több uniós projektben követendő mintaként mutatják be a Magdolna-negyed programot, de nagyon büszkék a Kanada Főkormányzó Asszonyának tavalyi látogatására is. „Nagyon érdeklődött, majdnem egy egész napot eltöltött itt velünk, és azóta is folyamatosan kapcsolatban vagyunk”.

„Az uniós programoknak az a hibája, hogy nagyon rövid távon finanszíroznak, és az olyan szociális város-rehabilitációknak, mint a miénk, sokkal fontosabb lenne egy hosszú időszak stabil vitele.  A pénzünk 2010-ben még eltart, és idén be tudunk adni egy pályázatot, így jövőre is van reményünk arra, hogy tovább tudjuk folytatni a munkát, az lenne a Magdolna-negyed program harmadik üteme”.

Súgó Még nincs hozzászólás.

Frissítés

Csak regisztrált felhasználók írhatnak hozzászólást.