Prostitu�ltak, hajl�ktalanok, gyerekband�k: mi lesz a „ny�ckerrel”?

A Magdolna-negyed a nyolcadik ker�let egyik t�rsadalmi �s k�rnyezeti probl�m�kkal legink�bb terhelt ter�leteik�nt �l a k�ztudatban. A roml� tendenci�k hat�sra a ker�leti �nkorm�nyzat 2004-ben elk�sz�tette J�zsefv�ros „15 �ves ker�letfejleszt�si strat�gi�j�t”, ami javaslatot tett a ker�let 11 negyedre t�rt�n� feloszt�s�ra.

A Magdolna negyed J�zsefv�ros, �s tal�n Budapest egyik legnagyobb kiterjed�s� ter�lete, a ker�letben itt a legmagasabb a munkan�lk�lis�g, �s az iskol�zotts�got tekintve is nagy a lemarad�s. Ezt meger�s�ti Alf�ldi Gy�rgy, a Magdolna-negyed programjait kital�l� �s lebonyol�t� R�v8 Zrt. vez�rigazgat�ja is, aki szerint a ter�let a f�v�ros egyik legnagyobb egybef�gg� szeg�nynegyede, amit nagyon sok negat�v felhang k�s�r. Mindenki sz�m�ra ismer�snek t�nnek a ter�let kapcs�n fel-felhangz� „ny�cker”, valamint a „gett�” megnevez�sek. Az �nkorm�nyzati t�rsas�g 1998 �ta k�zd az�rt, hogy a k�p kicsit sz�nesedjen, m�sk�pp �t�lj�k meg az emberek a negyedet.

Magdolna negyed program els� �tem�ben a f�v�rosi �s a ker�leti �nkorm�nyzat k�z�s finansz�roz�s�ban 800 milli� forintb�l gazd�lkodhattak a program tervez�i. A program f� elemei voltak a M�ty�s-t�r meg�j�t�sa, a Keszty�gy�r K�z�ss�gi h�z meg�p�t�se, valamint n�gy lak�h�znak a lak�k bevon�s�val t�rt�n� fel�j�t�sa. „M�r az egy�ttm�k�d�s is egy nagy eredm�ny, ha siker�l el�rni, mert a folyamat elej�n m�g nem volt jellemz� a lak�k �s az �nkorm�nyzati int�zm�nyek k�z�tt”, mondta lapunknak Alf�ldi. De az els� �tem r�sz�t k�pezte m�g a k�zbiztons�gi program, valamint az Erd�lyi utcai �ltal�nos iskola oktat�si programj�nak jav�t�sa is. A Magdolna-negyed program m�sodik �teme 2008-ban indult, 2,2 milli�rd forintos kerettel. A program r�szek�nt r�szlegesen meg�j�t�sra ker�l 12 lak�h�z, folytat�dik a M�ty�s-t�ri k�zter�let meg�j�t�s, �s az els� �tem sikeres �s fontos hum�n programjai.  

A M�ty�s-t�r

M�ty�s-t�r az egyik legmeghat�roz�bb tere a negyednek, ami a m�sodik vil�gh�bor�ig j�l m�k�d�tt. Ut�na azonban megindult a szeg�ny emberek bev�ndorl�sa a negyedbe, �s a '60-as �vekt�l kezdve meger�s�d�tt a prost�tuci�, ezzel �sszef�gg�sben pedig teljesen leromlott a t�r. A rendszerv�lt�s ut�n az �nkorm�nyzat ugyan egyszer-k�tszer rendbe tette a teret, de az emberek tov�bbra sem szerett�k, egy-k�t �v alatt mindig �jra lerobbant. A program v�g�l meglehet�sen alacsony k�lts�gvet�ssel, 40 milli� forintb�l oldotta meg a t�r fel�j�t�s�t. „Meg�rizt�k az �sszes olyan elemet, amit szerettek az emberek, p�ld�ul a j�tsz�teret. A k�t legnagyobb probl�m a hajl�ktalanok t�ren alv�sa, valamint a gyerekek horda-szer� band�z�sa volt. V�gigbesz�lt�k az emberekkel, hogy lehet ezeket a probl�m�kat megoldani. A fel�j�t�sok �s a folyamatos odafigyel�s hat�s�ra a hajl�ktalanok nagyj�b�l kiszorultak a M�ty�s t�rr�l”, mondta a programok�rt felel�s c�g vezet�je.

A negyed sz�ve, a Keszty�gy�r K�z�ss�gi h�z

A M�ty�s-t�ri volt keszty�gy�r ter�let�n alak�tott�k ki a K�z�ss�gi h�zat, aminek c�lja volt, hogy el�seg�tse a negyed meg�j�t�s�nak t�rsadalmi c�ljait. A h�z l�trehoz�sa az els� l�p�s volt ahhoz, hogy a negyedben �l� embereket meg lehessen sz�l�tani �s ez�ltal lehet�s�get biztos�tani sz�mukra, hogy val�di r�szesei legyenek v�rosr�sz meg�j�t�s�nak. A K�z�ss�gi h�zba b�rhonnan j�hetnek, hiszen ez az egyik f� misszi�ja a h�znak.

A h�z programjainak t�bb c�lcsoportja van: a 10-16 �ves gyerekek, hiszen �k vannak a legink�bb vesz�lyeztetett helyzetben, �ket pr�b�lj�k magukhoz cs�b�tani, nekik tetsz� programokat szervezni. Ezek k�z� tartozik a teljess�g ig�nye n�lk�l az ingyenes mentor�l�s, lov�ri nyelv oktat�sa, hip-hop t�nc oktat�s, p�ntek d�lut�nonk�nt pedig karaoke a kamaszoknak. A programoknak van egy 40 f�s stabil k�re, akik rendszeresen visszaj�rnak a h�zba. De c�lcsoport m�g az id�sek �s a nyugd�jasok is: azok is p�ld�ul, akik m�g nem v�gezt�k el a nyolcadik oszt�lyt, „Arra is van p�lda, hogy eg�sz csal�d j�n le k�z�sen programra, de az is el�fordult m�r, hogy egy fi� behozta a sz�leit, hogy akkor �k is v�gezz�k el a nyolcadikat. Nehezen megy, nagyon kis l�p�sek ezek, amiknek azonban �r�lni kell”.

A Keszty�gy�r programjainak k�r�be tartozik az �ll�skeres� klub. Az itt �l� emberek k�z�l sokaknak nincs otthon internetkapcsolatuk, n�ha a g�p bekapcsol�s�val is gondjaik vannak, nem tudj�k hogyan kell meg�rni egy �ll�skeres� �n�letrajzot. A h�z k�t munkat�rsa hetente k�tszer seg�t az �ll�skeres�sben. A program rendk�v�l n�pszer�, alkalmank�nt sokszor negyven-�tvenen is j�nnek.

Gal�ria a lak�sokba, matrica az id�seknek

A program k�zbiztons�gi csomagj�ba tartozik a szomsz�ds�gi rend�rs�gi program, ami az orsz�gban szinte egyed�l�ll� kezdem�nyes, k�lf�ldi p�ld�k alapj�n. A program egy�ttm�k�d�st takar a helyi �s a budapesti rend�rkapit�nys�ggal. Nagyj�b�l harminc szabadid�s rend�rt k�sz�tettek fel a helyi probl�m�kra melyekkel  a negyed utc�in tal�lkozhatnak. A szomsz�ds�gi rend�r�k feladata nem csak arra korl�toz�dik ha m�r megt�rt�nt az esem�ny, hanem el�zetesen is, egyfajta prevent�v jelleggel el tudnak besz�lgetni az emberekkel.
 
A k�zbiztons�g er�s�t�s�t szolg�lj�k azok a matric�k is, amelyeket a negyed lak�i, els�sorban az id�sebb emberek k�z�tt osztottak sz�t. „A matric�t kiragasztj�k az ajt� mell�, �s miel�tt b�rkit j�hiszem�en beengedn�nek a lak�sba, a matric�r�l leolvashatj�k, hogy ha valaki mondjuk a g�zszerel�nek adja ki mag�t, milyen igazolv�nyt kell t�le k�rni. Ez is egy kis seg�ts�g abban, hogy ne legyenek kiszolg�ltatva a b�n�z�knek”.  

A fesz�lts�gek cs�kkent�s�t szolg�lja az �gynevezett gal�ria�p�t�si program is. Nagyon sok bels� konfliktus sz�rmazik ugyanis abb�l, hogy s�r�n lakj�k az emberek a lak�sokat, ez�rt fontos, hogy legal�bb �jszak�ra el tudjanak egy kicsit szepar�l�dni. Ebbe k�rbe tartozik m�g a biztons�gos kapuk programja, k�v�natos lenne, ha minden h�z j�l z�rhat� kapuval rendelkezne.

P�lda�rt�k� a program

Arra a k�rd�sre, hogy vajon mennyire lehet nyomon k�vetni azoknak az embereknek a tov�bbi sors�t, aki sikerrel vettek r�szt egy-egy programban, a vez�rigazgat� azt mondja, jelenleg nincs erej�k �s kapacit�suk erre, de mindenk�ppen sz�ks�ges lenne ilyen t�pus� felm�r�st v�gezni. A program siker�t p�ld�zza, hogy orsz�gszerte t�bb uni�s projektben k�vetend� mintak�nt mutatj�k be a Magdolna-negyed programot, de nagyon b�szk�k a Kanada F�korm�nyz� Asszony�nak tavalyi l�togat�s�ra is. „Nagyon �rdekl�d�tt, majdnem egy eg�sz napot elt�lt�tt itt vel�nk, �s az�ta is folyamatosan kapcsolatban vagyunk”.

„Az uni�s programoknak az a hib�ja, hogy nagyon r�vid t�von finansz�roznak, �s az olyan szoci�lis v�ros-rehabilit�ci�knak, mint a mi�nk, sokkal fontosabb lenne egy hossz� id�szak stabil vitele.  A p�nz�nk 2010-ben m�g eltart, �s id�n be tudunk adni egy p�ly�zatot, �gy j�v�re is van rem�ny�nk arra, hogy tov�bb tudjuk folytatni a munk�t, az lenne a Magdolna-negyed program harmadik �teme”.

S�g� M�g nincs hozz�sz�l�s.

Friss�t�s

Csak regisztr�lt felhaszn�l�k �rhatnak hozz�sz�l�st.