maneszota
Magdolna negyed
 
Fontosabb tmk

Fontosabb tmink voltak:

A Magdolna negyed kzbiztonsgi s kztisztasgi helyzete s a 2011-es Bnmegelzsi program lakossgi nzpontbl


sszefogst a szemt s a szemetels ellen!


Kztisztasgi "frontjelents"


Maneszota felmrs


Kztisztasgi Frum


Lakossgi bejelentsek


Akik a piacon dolgoznak (Bezr a Teleki tri piac - kpriport)


Magdolna Szomszdsgi Nap


Tavaszmez krdv


Kinek pl a Mtys tr?


Botrny a Mtys tren

 
Civil esemnynaptr
2025. prilis
HKSCPSV
31
01
02
03
04
05
06
07
08
09
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
01
02
03
04
<<   >>
 
Cmkefelh

 
MANESZOTA
 
Szakmai modulok
 
Szavazzon n is!
Lezrt szavazsok
 
Bejelentkezs
Felhasznlnv:

Jelsz:
SgSg
Regisztrci
Elfelejtettem a jelszt
 

Mtys kirly szerepzavarban — Egy kzssgi rszvtelen alapul szabadtr-tervezsi modellksrlet tapasztalatai

 

Mi trtnne, ha Mtys kirlynak a mai Magyarorszgot kellene vezetnie? Milyen gnyba bjna? Milyen dntseket hozna, s hogyan valsulnnak meg ezek? rsom termszetesen nem (prt)politikai krdseket kvn feszegetni. A korszellem, a politikai-trsadalmi viszonyok a tervezsre is kihatnak, a rendszervltozs ta a korbbi szerepek talakulban vannak. A dntshozatalban kialakult szerepek megvltoznak. A sikeres kortrs kertek a hagyomnyos, tiszta szereposztsban szlettek. De mi trtnik akkor, ha j, a kzvetlen demokrcit jobban kpviselni szndkoz tervezsi folyamatot igyeksznk megvalstani? A terv s a tervezsi folyamat itt kvetkez elemzse egy j szerepkeressi folyamat prblkozsait, sikereit s kudarcait rja le a budapesti Mtys tr tervezsi folyamatnak pldjn.

Budapest VIII. kerletben a trsadalmi szegregci az elmlt vtizedekben rohamosan ntt. A kerlet elhelyezkedsbl (a belvros s a zldvezet kz szorult gyorsan leroml vezet) add folyamatot erstettk a vrosba raml alacsony sttusz, gykrtelen, tbbnyire kisebbsgi bevndorlk, valamint a pusztn ptszeti mdszerekkel trtn vrosrehabilitci (pl. IX. kerlet) ltal kiszortott, halmozottan htrnyos helyzet npessg tteleplse. Jzsefvros vezetse 2004-ben kszlt 15 ves kerletfejlesztsi stratgija dnttt a kerlet 11, nll arculattal rendelkez terleti egysgre trtn felosztsrl. A leghtrnyosabb helyzet negyedet Magdolna nvre kereszteltk, s nekilttak a negyed arculatptsnek. A fejlesztst fokozatosan, a szocilis vrosrehabilitci eszkzeivel kvnja vghezvinni egy 2020-ig tart folyamatban, ahol az rtkek megrzse s a minsgi megjts a kt vezrfonal, egybefonva a fizikai s a trsadalmi krnyezet javtst. A nyugaton mr elterjedt, komplex vrosmegjtsi mdszer a szlmsd vrosrszeken igyekszik olyan minsgi talakulst vgrehajtani, mely a fizikai krnyezet javtsa mellett trsadalmi megjtst is eredmnyez, megtartja a helyi lakossgot. A vrosmegjtsi programok jelents rsze ugyanis a halmozottan htrnyos rtegek elvndorlst eredmnyezik, ami nem a problmk megoldst, hanem csupn thelyezst jelenti.

 
A Magdolna negyed szabadtereinek megjtst kt vonalon indtottk meg. Egyrszt a trsashzak lakossgt igyekeztek aktivizlni, sztnzni a bels udvarok megjtsra – tbb sikeres projekt szletett. A msik kulcsterlet a Mtys tr, a negyed legnagyobb kztere volt. A cloknak megfelelen itt is a lakossg minl sokoldalbb s nagyobb mrtk bevonsra trekedtek. Hazai tapasztalat hjn a sajtos tervezsi feladatra a BCE Tjtervezsi s Terletfejlesztsi Tanszket vontk be, ahol clzottan 2003 ta kutatjk s oktatjk a kzssgi rszvtel elmlett s technikit.

A modellksrletnek kikiltott fejlesztssorozat megvalstsban a vrosszvet s a trsadalmi hl egyttes s klcsns fejlesztst szolglja a szocilis infrastruktra fejlesztse, a civil szervezetek mkdsnek segtse s az ingatlanok trsadalmi rszvtelen alapul rekonstrukcija. A ksrlet jelleg ktsgtelen, hiszen ilyen lptk s ilyen szemllet vrosrsz-megjtsi program mg nem szletett. Azt, hogy a folyamat modellknt rtkelhet-e, termszetesen majd az id dnti el.

A feladatok koordinlst a RV8 ZRt. vgezte. A csoport feladata a kihvs komplexitsa rugalmasabb, sokoldalbb csapatot ignyelt. Az ptsz s mrnk szakemberek mellett geogrfust, szociolgust is alkalmaznak. A trsashzak homlokzatainak s bels udvarainak megjtsa a jl lehatrolhat clcsoportok segtsgvel viszonylag zkkenmentesen indult meg 2006-2007-ben. A folyamat koordincijban a Rv8 ZRt. mellett tbb tjptsz is rszt vett, a megvalsuls egyrtelmen sikernek knyvelhet el.

A Mtys tr tervezse sokkal sszetettebb tervezsi-szervezsi munkt ignyelt. A nagyobb lptk miatt az eredmnyek egy rsze csak hosszabb tvon jelentkezhet. A nyitott kztr nem teszi lehetv a tulajdonos, a kezel s a hasznl egyrtelm meghatrozst, viszonyainak krvonalazst. A kzterek, szabadterek tervezse eleve specilis ismereteket ignyel. A trsadalmi mozgsok, a termszeti folyamatok hangslyosabb jelenlte az ptszeti ismeretek mellett eleve jelents kolgiai s specilis trsadalomtudomnyi, pldul krnyezetpszicholgiai tjkozottsgot ignyel. Erre az ptsz trsadalom is kezd rismerni (lsd Sri Istvn: Mink itt a tr? ptszfrum, 2008. janur 31.). A rszvtel alap tervezs tovbbi kihvsok el llt. Kezelni kell szocilpszicholgiai folyamatokat, melyhez ismerni kell a csoportdinamika eszkztrt. A specilis, szmos szempontot integrl temezs is j kihvst jelent. Vgl termszetesen tisztban kell lenni a rszvteli tervezs mdszertanval, eszkzrendszervel, tudni kell, mikor melyiket alkalmazzuk, s milyen szakembereket vonjunk be. Mindezek mellett a tervezs folyamata ms hozzllst, nagyfok alzatot s rugalmassgot kvn. Valljuk be, ebben sokszor elg rosszul llunk. A dntshoz a sajt hatalmnak megcsorbtst, a szakember a szakmaisg s az nmegvalsts srlst ltja veszlyeztetve. Az rintettek rszvtele szmos flelmet kelt a fellrl irnytshoz hozzszokott szereplkben. Egyrszt teht nem csoda, ha a tervezk igyekeznek megtartani a maradk tervezi mozgsteret, br etikailag elvrhat egy nagyobb mrtk alkalmazkodkpessg, nyitottsg.

A kzssgi rszvtel nvelse tbblet terhet r minden szereplre: a dntshozra, az rintettekre, de a tervezre is, ezrt megfontoland, mikor, milyen mlysgben alkalmazzuk. Mivel a Mtys tren az elsdleges szndk az ott tartzkods s a kzssgformls erstse volt, a lakossg vlemnyforml aktivitsa ers, a helyzet szinte kikvetelte a rszvtelen alapul tervezs alkalmazst. A tr megjtsnak folyamata 2004-2005-ben kezddtt meg. A tervezsi szakaszba a BCE Tjtervezsi s Terletfejlesztsi Tanszk 2006 tavaszn kapcsoldott be. Br clunk volt, hogy az eddig felhalmozott elmleti ismereteket a gyakorlatban kamatoztassuk, s segtsk a hazai esetek hjn szintn tapasztalatlan nkormnyzatot, a szakmai segtsget a RV8 ZRt. csak a hagyomnyos szabadtr-tervezsi munkkra krte. A cg a tervezs folyamatt a lakossgi frumok szintjn kpzelte el, ami nem, vagy kis mrtkben haladja meg az tlagos magyar gyakorlatot. A frumokon csekly szm lakos jelent meg. Az egyeztetsi folyamatot neheztette, hogy

  • a rsztvev lakossg szma alacsony volt, ezrt a vlemnykpviselet legitimitsa megkrdjelezhet
  • a rsztvevk megjelense esetleges volt, a megjelentek csak nmagukat kpviseltk, ezrt a vlemnykpviselet reprezentativitsa is megkrdjelezhet
  • a rsztvevk mindig msok voltak, a tervezsi folyamat mindig megszakadt, jra kellett kezdeni.
 

Mindezek ellenre a frumok (kiegszlve a tervezk ltal ksztett interjkkal) eredmnyesnek mondhatk, a krsek s javaslatok tkrztk a helyi trsadalom jelents rsznek llspontjt, s nagyrszt bepltek a tervbe. A modellksrlet kt ve sorn a lakossgi frumok szervezse hatrozott fejldst mutatott az informciterjeszts s az rdekcsoportok feltrsban, de a professzionlis moderci/facilitci hinyt a lelkeseds s az szinte j szndk nem tudta teljesen kompenzlni.

A tervezs s a kivitelezs folyamata kt temben zajlott. A modellksrletben szmos, a tapasztalatlansgbl, hozz nem rtsbl szrmaz, tanulsgos hiba jelentkezett. A folyamat szervezje nem tisztzta a szerepeket, ezrt

  • a megbz rszrl a terv konzultcijt idszakonknt ms felels vgezte, ami a megbz rszrl a folyamat tlthatsgt akadlyozta meg
  • a terv konzultcija sorn hozz nem rt megbzi kpviselvel kellett egyeztetni, ami gyakorlatilag az rdemi visszacsatols hinyt eredmnyezte, ugyanakkor a szakmai dntseket a megbz magnak tartotta meg
  • a megbz jelents mrtkben tervezi szerepeket is felvllalt, radsul gy, hogy ezt nem egyeztette sem a tervezvel, sem a korbbi elemzsek eredmnyeivel. Szmos sszertlen, hibs dnts szletett, ami nvelte a kltsgeket, a megvalsts idtartamt s a lakossgi elgedetlensget. A megbz ezltal htrnyos trgyalsi pozciba kerlt a lakossgi egyeztetsek folyamn.

A folyamat szervezje nem tisztzta a dntshozatali procedra lpseit, ami szmos visszssgot eredmnyezett. A tervezs s a trsadalmi egyeztets szinte a kivitelezs vgig tartott. Az els temben megvalsult trszerkezeten vltoztattak, ami sszertlen trformlst eredmnyezett. Szmos kisebb-nagyobb vltoztats trtnt, melyek a trkompozcit felbortottk vagy a hasznlati, fenntartsi lehetsgeket korltoztk. Fontos teht meghatrozni a dntshozatal egyes lpseinl, hogy mik azok a pontok, melyeken nem lehet, vagy sszertlen, kltsges vltoztatni, illetve rontank az ptszeti minsget, esetleg a mvszi koherencit.

A lakossgi vlemnyek ltal kidolgozott tervelemeket megvltoztattk, ami a rszvteli folyamatot a tokenizmus (szimbolikus, kirakatszer trsadalmi rszvtel) szintjre sllyesztette. Egyes dntsek ksbb lakossgi tiltakozst vltottak ki, ami miatt a mr kivitelezett elemeket t kellett alaktani. A legnagyobb gondot a lakossgi javaslatra a tervbe ptett trhatrol terepjtkok okoztk. Az egyik, szemmagassg alatti mretre (1.40m) tervezett domb ugyanis hrom mteresre sikeredett a kivitelezs sorn. A szomszdos hz laki tiltakoztak a „hegy” ellen. A felpaprikzott lakossggal szemben az pttet olyan htrnyos alkuhelyzetbe kerlt, mely a domb rszleges visszabontsra, st a tr ms elemeinek thelyezsre is knyszertette. Az esetnek tbb tanulsga is van. Egyrszt a krnyezetpszicholgiai kpzettsg fontossgt s a szakmaisg nlklzhetetlensgt hangslyozza. Ez azrt klnsen fontos, mert a szabadterek azok a helyek, melyekrl leginkbb hajlamosak vagyunk azt gondolni, hogy brki meg tudja tervezni, nincs szksg szakrtelemre. Emellett legalbb olyan fontos az a tanulsg, hogy az egyeztets sorn a szakmaisg hinya bizalmatlansgot s ellenllst eredmnyez, pedig ma haznkban a rszvtel egyik legfontosabb szerepe pp a bizalompts.

 


"ldomb projekt"
Nem volt megfelel az temezs sem, az lland csszsok miatt a tervezs minsge romlott, egyes dokumentcik nem kszltek el, ami vgl a kivitelezsre is htrnyosan hatott. A nemzetkzi forrsok elkltse miatt egyes fzisokat korbban, a tl bellta eltt kellett elvgezni. A rendelkezsre ll keret miatt a burkolatok kszltek el. A tli ptsi sznet alatt rzkelhet volt az elgedetlensg a burkolt felletek nvekedse miatt. A forrseloszts sajtsgait nem lehetett kikszblni, esetleg a tjkoztats lehetett volna kiterjedtebb, rszletesebb.

A terv az emltett szervezetlensg miatt gyakorlatilag a kivitelezs vgig folyamatosan vltozott, akrcsak egy magnkert esetben. A szakmaisg emiatt csorbult, ami a kzpnzek nem optimlis kezelse mellett a tr ksbbi hasznlhatsgt is rontja. A helyi elfogads csak ksbb mrhet, a marketingrtk viszont valsznstheten cskkent tbb karakteres elem kihagysa, valamint a terv torzknt val megvalsulsa kvetkeztben.

Az elmondottak ellenre meg kell llaptani, hogy a Rv8 ZRt. a kt v folyamn nyitottnak bizonyult az j rszvteli mdszerek kiprblsra, br nha tartzkodst, bizalmatlansgot tapasztaltunk, ami a mdszerek s eszkzk jszersge, valamint a dntshozi felelssg j minsge miatt rthet: nekik kell viselni a dntsek felelssgt, a tervez legfeljebb jelezheti a vrhat htrnyokat, nehzsgeket, krokat.

A tervezs sorn a minl nagyobb integrcira trekedtnk. A tervezsi folyamat gyakorlatknt rgtn beplt az egyetemi kpzsbe, a munkba bevontuk az egyetemi hallgatkat is. Az els lakossgi frum tapasztalatai alapjn 3 tervvltozatot dolgoztak ki a dikok, melyet jabb lakossgi frumon ismertettek. A bemutatnak tbb tanulsga volt.

Az tlag llampolgr nem tudja az alaprajzot rtelmezni. Az ismertetett funkcikat kpesek vlemnyezni, de a tralaktsban a skbeli formalizmus szintjn tudjk csak rzseiket kifejezni, a grafikai megoldsokat kritizljk (pl. tetszett nekik a csigavonal, a szgletes vonalak nem, pedig a trben ezek egsz msknt jelennek meg). Az ilyen alaprajzi egyeztetsek esetleg j tervi formavilgot eredmnyezhetnek, klnsen a mai minimalista, modernista formkkal szemben. Mieltt azonban egyes tervezk aggdni kezdennek, meg kell jegyezni, hogy a trformls inkbb a tervezket izgatta, a nzk csak rkrdezsre mondtak vlemnyt a trformkrl. Sokkal inkbb a megfelel hasznlati funkcik meglte, trbeli elhelyezse s a rendezettsg krdse foglalkoztatta ket. gy vlem, az eszttikai, tr- s nvnykompozcis elkpzelsekben – lakossgi oldalrl – a tervezk nem voltak korltozva. A lakosok kivlan rzkeltk, hol vannak a korltaik, gy igazi prbeszd tudott kialakulni. Azrt fontos ez a kvetkeztets, mert gyakori flelem, hogy a kzssgi rszvtel amatr vagy kommersz tralaktshoz vezet. Tapasztalataim szerint, ha tisztzva vannak a szerepek, ettl nem kell tartani.

A tervismertetsek nyelvezete sokszor nem volt rtelmezhet a hallgatsg szmra. Fontos, hogy rrezznk, milyen nyelven kell szlni a helybeliekhez. A szakmai ismertets szmukra szraz, rthetetlen, mshol vannak a slypontok, mst kell kiemelni, egyes tmkat pedig esetleg teljesen szksgtelen megemlteni (pl. a helyszn lersa vagy a mvszi koncepci).

Az integratv tervezs fontos szempontja, hogy a ktdseket s a ksbbi fenntartst is igyekezznk biztostani. A tervezs sorn ezrt olyan anyagokat, kiviteli technikkat s tralaktst alkalmaztunk, melyek – amellett, hogy a fokozott biztonsgi elvrsoknak megfelelnek – lehetv teszik a trsadalom bevonst a kivitelezsbe, fenntartsba. Ugyancsak trekedtnk arra, hogy a modellksrlet marketingrtkt egyedi megoldsokkal nveljk. Meggyzdsnk ugyanis, hogy a negyed csak ers arculatvltssal, karakteres megjelenssel s pozitv identitssal kpes pozitv irnyba fordtani a fejldsi folyamatokat. Ezt a clt szolglta az utcabtorok kivlasztsa: egyedi, „hzi” technikval, n. pillek btorok kihelyezsrl dntttnk. A kivitelezsbe bevont szereplk mg jobban ktdnek a terlethez.

 

"ldomb" projekt
"ldomb" projekt

 

Minden rsztvev egyetrtett abban, hogy sikeresnek bizonyult a helyi ltalnos iskola – jrszt roma – dikjainak rszvtelvel megrendezett „ldomb” projekt, ahol egyedi btorokat ksztettnk tbb mint 30 gyerek s 20 felntt rszvtelvel. A dombok kihelyezse s krnyezetnek kialaktsa (aszfaltfests) szintn a gyerekekkel egytt trtnt. A sikerhez nagyban hozzjrult, hogy a tervezk s az iskola kpviseletben egyarnt vgig jelen volt egy-egy tapasztalt szervez, akik egyttmkdve a folyamatot megterveztk s lebonyoltottk, valamint egy szakrt s empatikus formatervez, aki a technikai htteret biztostotta. Ugyancsak sikeres volt a kzssgi nvnyltets, ahol a reprezentatv szemlyek, gyerekcsoportok, nyugdjasok s aktv korak egyarnt szp szmmal vettek rszt.

A tr 2008. tavaszn megnylt. A lekertett terlet vdhetsge ntt, a fenntarts trsadalmi bzisa kialakulban van. A kzeljvben eldl, hogy a fizikai megjts utni degradcis folyamatokkal fel tudja-e venni a versenyt a tr menedzsmentjnek felptse. A szocilis munksok, kzssgfejlesztk, vllalkozsszervezk stb. bevonsa teht szintn szksges – lehetleg jval a megvalsts eltt.

A kt ves folyamat legnagyobb tanulsgai:

  1. A rszvteli tervezs a lakossgi frumok mellett rengeteg mdszer s eszkz alkalmazst teszi lehetv, rdemes lni ezekkel. Fontos azonban, hogy ezek megfeleljenek a helyi adottsgoknak s a szituciknak.
  2. A kommunikcira s a trsadalmi bzis megteremtsre az elzleg elkpzeltnl sokkal tbb idt s energit kell sznni.
  3. Fontos az temezs, valamint a szerepek optimlis s vilgos leosztsa. A „tervezs tervezse” elengedhetetlen az elkszts sorn.
  4. A rszvtel a szakmaisg fontossgt nem cskkenti, hanem nveli
  5. A rszvteli tervezs eltr mdszereinek s eszkzeinek alkalmazsa kvetkeztben ms lesz a fizikai krnyezet, a folyamatot tkrz „rszvteli tj” alakul ki

A kzssgi rszvtel alap tervezs sorn megvalsult szabadterek szma nem nagy, de taln elemzskkel leszrhetk olyan tartalmi s formai elemek, melyek alapjn valamilyen egyedi sajtsgot mutatnak. Br a Mtys tr, mint modellksrlet szmos elemet megjelent ezek kzl, a megvalsulsban – a rsztvevk tapasztalatlansgbl, szerepzavarbl fakadan – vgl a „modell” helyett inkbb a „ksrlet” jelleg dominlt, ezrt hiba lenne ebbl az egyetlen esetbl messze men tipolgiai, hatkonysgi vagy tervminsgi kvetkeztetseket levonni. Egyrtelmen megllapthat azonban, hogy a tervezs folyamata, mdszertana s eszkztra meghatrozan hat a vgs produktumra. trtegzdik a slypontok rendszere: az ptszeti rtkrendben igen gyakran elsdleges eszttikai, formalista szempontok httrbe szorulnak, hangslyoss vlnak az egyb pszicholgiai elemek (rend, hagyomnyossg, clszersg stb.). Az ezredfordul ptszeti irnyszabsa, a „tbb etikt, kevesebb eszttikt” jelmondat teht igazbl egy alapvet szerepvltst kell, hogy jelentsen. Klnsen igaz ez a kzterek tervezsben. Az plet s a tr tervezse kztti alapvet klnbsget gy is megfogalmazhatnnk, hogy a maszkulin, „behatol” attitd helyett a befogad, rzkeny, rugalmas, kompromisszumksz – s mg sorolhatnm – feminin hozzllst kellene ersteni.

Nem vletlen, hogy a tervezs sorn Philip Starck egy mondst tztk zszlnkra: „A szpsget, mely kulturlis fogalom, fel kell vltani a jsggal, mely humanista fogalom”.

Dmtr Tams
okl. tjptszmrnk



Ksznet a cikkrt. A rszvteli tervezs folyamatt, sikereit, kudarcait rszletesen, kritikusan bemutat lers szerintem nagyon tanulsgos minden tervez szmra, aki hasonl projekt megvalstsn tri a fejt.

Az utcabtor kszts sikert, mint rsztvev szeretnm megersteni. A hulladk manyag palack alap „gipsz” kvek ksztst, festst mind a bevont ltalnos iskola dikjai, mind a rsztvev „felnttek” nagyon lveztk. Vrom, hogy mikor lesz jabb, hasonl workshop ))Gbor Pter

Nagyon klassz!

Lenne nhny konkrt krdsem: az eszttikai szempontok csorbulsa kapcsn azt rod, hogy "tapasztalataim szerint, ha tisztzva vannak a szerepek, ettl nem kell tartani." Ez azt jelenti, hogy szt tud rteni a lakossg s a szakember, ha az elbbi csak a funkcionlis ignyeit s a hasznlhatsggal kapcsolatos elvrsait fogalmazza meg,  ha direkt eszttikai krdsekben nem foglal llst; mikzben utbbi nem akar valamifle letvilgot oktrojlni a lakossgra?

Az eladk bikkfanyelvrl rtl. Ennek fejlesztsre lteznek-e kurzusok, szablyok, illetve jelen van-e egy szakkpzett modertor - mint ahogy a trtervezsnl rod, jelen volt - aki segt az ilyenkor eljv magyar-magyar fordtsban? Illetve tudtok-e rla, hogy ptszek esetleg elre, tudatosan kszlnek egy-egy ismertetsre?

Elre is kszi, ...A

Kedves WrGidA,

addig is mg a Dme vlaszol (grte egybknt csak kicsit elfoglalt), ajnlom figyelmedbe (msokba is) a TGSZEM-rl letlthet audi anyagot, ahol a Civil Rdi munkatrsai krdezik errl a folyamatrl Dmtr Tamst a Demokrcia Most! c. msorban. Kicsit furmnyos a letlts, s 50 perces az anyag, de segt mgjobban kibontani a krdst s rszben vlaszol a feltett krdseidre.

szval itt tlthet le az a pdf, amibl elrhet az az oldal, ahonnan letlthet az audi file:

http://www.tagszem.hu/file.php?fid=100

 

Kedves WrGidA!

Elnzst krek a kicsit megksett vlaszrt. Az els, eszttikai krdsed jellegbl fakad, hogy a legegyszerbb vlasz: igen. Azrt persze messze nem ilyen egyszer. Inkbb kt vgletet tapasztalok lakossgi oldalrl. Vannak, akiket csak eszttikai krdsek izgatnak, pldul, hogy milyen sznre festik az pletek homlokzatt, s az ltaluk vlt ilyen extremitsokat tartjk a vros legnagyobb problmjnak.A tbbsg - klnsen egy ilyen leromlott krnyezetben - az alapvet funkcionlis konfliktusok feloldst vrjk. Termszetesen mindig van sszefggs az adott helyi trsadalom gazdasgi jltvel, aminek kulturlis vonzata is van (demokratikus kultra, kifinomult mvszi rzk stb.). A szerepek tisztzsa azt jelenti, hogy elre vilgoss kell tenni, hogy bizonyos (pl.mvszi, pszicholgiai, kolgiai) eszkzk alkalmazsra a szakember hivatott, de errl persze meg kell gyzni az rintetteket, akik vekig "elszenvedik" az alkotsunk termkt. A krds-megllaptsod egybknt alapveten a rszvtel egyik nagyon fontos szempontjra vilgt r, mgpedig a kzeltsre a tervezk s a lakossg kztt. Kevss fontos, hogy mit csinlunk, inkbb az a lnyeg, hogyan s mirt? A szakadk a mvszet s a publikum kztt kzismert, ezt pp a tjjal, a szabad trrel kapcsolatos irnyzatok kezdtk oldani a 60-as vek ta (public art, land art stb.). Az ptszet, mint alkalmazott mvszet a kzzls ltal mindig is korltozva volt, ez a demokrcikban fokozottan igaz. De most is vannak reprezentatv helyek, melyeken a progresszivitsnak meg kellene jelennie. Itt a rszvtel csak korltozottan jelenhet meg, mivel nagyobb tmegben nagyobb a nehzsgi er (=konzervativizmus). Az ilyen tereken szerintem igenis egy letvilgot kell oktrojlni, mvszi pldt kell mutatni. Az egyb kzssgi tereken pedig a kzssg irnti alzattal kell a tervezshez hozzllni.

A bikkfanyelvrl. Rgen tantottk a retorikt, mint a ht szabadmvszet egyikt. Persze Vitruvius ptszekkel szemben tmasztott elvrsainak nem tudunk, nem is kell megfelelnnk. A prezentci oktatsa minimlis, a jelenlegi tmegoktats mginkbb ez ellen hat. Kifinomult kommunikcit csak az emptia s a gyakorlati tapasztalatok adnak. Az asztal vagy a gp mellett erre kevs lehetsg van, ezrt is alkalmazunk modertort. Egyb oka a fggetlensg - egyrszt az rdekeltsg tern, msrszt a folyamat lebonyoltsnl jobban tud magra a trgyalsi folyamatra, nem pedig a tteles krdsekre koncentrlni. Mindemellett rdemes tudatosan kszlni a tervismertetsre, a vrhat "knyes" krdsekre, ez nagyobb, knyes beruhzsoknl (lsd pl. paksi vagy szerencsi erm) mr elgg profi mdon zajlik. Sajnos nem sokan vagyunk, akik tervezknt ilyen tren eltanulmnyokkal s tapasztalatokkal rendelkeznek, pedig a moderciban s a folyamatszervezsben az az idelis, ha a tervezi nyelvvel, gondolkodsmddal s a csoportdinamikai, szocilpszicholgiai folyamatokkal egyarnt tisztban van a modertor.

Pontosan ez volt a clja, mrmint az, hogy az pitszek tanuljanak meg emberi mdon beszlni, irni - annak a kommunikcis kurzusnak, amelyet a Kamara tmogatsval tartottam. Akik eljttek, tbbsgkben az els rktl a gyakorlatban is tudtk alkalmazni a tanfolyamon tanultakat.

Az elzetes tapasztalataimat is fellmlta az pitszek beszdkptelensge a prezentcis gyakorlatok kezdetn. Ezen modertor nem segit, csak az, ha az pitszek a tervek bemutatsra is legalbb olyan komolyan kszlnek, mint a tervek elkszitsre. Sokszor, tbb tucatnyi munkart lehet megtakaritani egy jl megtervezett egyeztetssel, illetve tervbemutatval.

A kommunikci-kptelensg persze, nemcsak a tervek bemutatsa, hanem a program megrtse sorn is htrltatja a munkt. Most ppen egy olyan projekt lebonyolitsban veszek rszt, ahol a beruhzi szndk flrertelmezse, a program megfontolsainak a figyelembe nem vtele mr kt hetes csszst okoz, st, a munka elvesztst is jelentheti a tervez szmra. Nem az pitsz tehetsgn mlik a dolog, hanem egytl-egyik kommunikcis problma az, ami a tervezst keservess teszi. Elkeserit.

Kedves EMA!

Egyetrtek, s mint emltettem, az oktatsi rendszer mg rosszabb eslyeket vzol fl a jvben. Azonban hiba lenne a rszvtelt csak a kommunikcira szkteni, klnsen a mai politikai krnyezetben. Csak kommunikcival nem lehet problmkat megoldani. Ezen, s a szk szakrtelmen tl a rszvteli tervezsben fontos a folyamatszervezs, a participcis eszkzk kivlasztsnak kpessge valamint a megfelel hozzlls. A partnersggel ugyanis szintn nagyon hadilbon llunk. A kommunikcis kudarcoknak gyakran a szakmai sovinizmus, a bezrkzs az oka, s ez gyakran csapnival terveket eredmnyez. Fontos teht a lakossggal val prbeszd mellett a szakmk, szakterletek kztti (interdiszciplinris) prbeszd megteremtse.

Eszembe nem jutott, hogy a kommunikcis kpzs mindent megold, de itt is van mit javitani. Az egyetemi oktats errl nem nagyon akar tudomst venni, de taln a kamara nyitottabb. A szabadon vlasztott kurzus tanulsgai alapjn, gy tnik, hogy egy rvidebb, csak a kommunikci alapszituciiba bevezet, a kamarai tagok szmra ktelez, 5 rs kurzust kellene inditani - ebbe az irnyba prblok tenni.

A szakmai sovinizmust is cskkenti, ha valaki javitja a kommunikcijt a "prnppel".

Egyetrtek.

Remlem, lesz tanulsga a kritiknak!

Kszi, kedves Dme: bavallom n nem nagyon hittem, hogy ezek mkdnek, de nagyon lelkes vagyok attl, amit rsz, hogy esetleg mgis. Az utols ilyen lmnyem az a lassan hsz ves felvtel, ahogy Barsin Pataky Etelka egy lakossgi frumon prblja magyarzni az M0-s nyomvonalt s szegnykmet nagyon durvn levltik.  

Szval ez tk j, ...A

Kedves WrGidA!

Akkor mg mindenki wrt izzadt volna, mert az sszes elfojtott feszltsg s frusztrci egyszerre szabadult fel ezeken a frumokon. Ma azrt mr konszolidltabb a helyzet. Aztn majd jabb hsz v mlva a teljes rdektelensg lesz a problma a trsadalmi egyeztetsben.

Ksznm a pozitv kritikt!

Dme

Kedves kemtam!

Hogy lesz-e tanulsga a kritiknak, az kiderl a kzeljvben, mert egy public art program kszldik az j Irny terveziroda kezdemnyezsre, melyben a Studio Metropolitana is asszisztl. Egybknt mr szmos tanulsg volt, s mindenki sokat fejldtt az elmlt kt vben. Ez egy hossz tanulsi folyamat, amiben mi kicsit htulrl indulunk, de msoknl sem megy tkletesen (lsd learning city programok nyugaton).

dv!
Ht n szurkolok, br amiben a St.Metr. benne van... attl jt remlni nem tudok.

Mg lek remlek! Az SM most nagyon lelkes, dinamikus. Lehet, hogy nem lesz elg kapacitsa a tervei vghez vitelhez, de szerintem j irnyba haladnak. A kommunikciban mg persze nekik is lehet fejldni. Itt most nem a marketing kommunikcira gondolok, hanem a bels, szakmaira. De azt hiszem e tren is jval az tlag fltt vannak. Vrjuk ki a vgt!

Kincstri az optimizmusod velk kapcsolatban - de megrtem, hiszen rjuk vagy utalva. Sokig azt hittem (h, n naiv), hogy biztos a kis pnz miatt kicsi a foci is, aztn mita leesett a tantusz, hogy ilyen flllami/nkormnyzati alibillsokkal akr havi nett flmisi is megkereshet, mr nem gondolom, hogy az anyagi motivlatlansg lenne a lanyhasg oka. Sokkal inkbb az gyekkel (ad absurdum Budapesttel) szembeni nemtrdmsg, rdektelensg - illetve taln pp az elvtelen tlfizetettsg.

http://lmv.hu/node/2587#comment-6146

Nocsak... s n ezt az elbb mg nem is olvatam, amikor a kommentemet rtam.

Kincstri lenne az optimizmusom akkor, ha hozzm jnne az a fl milla havonta. De az SM-mel nem llok semmilyen alkalmazotti vagy megbzotti viszonyban, gyhogy nem tudom mire vlni ezt a megjegyzst. Egybknt az ilyen tpus lgbl kapott vlemnyekkel vagy pl. sszegekkel a Mtys trnl is tallkoztam, ott egyesek szerint millirdos kltsgvets volt, persze ez messze nem volt igaz. Tovbbra is azt mondom, hogy vrjuk ki, mi lesz belle. Egybknt nem ltom rtelmt a tbbfrontos harcnak, de ez sajnos magyar sajtsg. Most mindenki ttr akar lenni pldul kzssgi rszvtelben, de gy, hogy csak tudja a tutit, msok (legyenek azok pp a civilek, vagy az SM) pedig amatr vagy hangember. Inkbb csinlnunk kellene a dolgokat, lehetleg partnerknt, hisz ez az egsz rszvteli filozfia alapja. Az elkerlhetetlen kezdeti kudarcokat pedig nem elfedni kell, hanem kielemezni s tanulni belle. Egy nkormnyzati cg (vagy mi), mint pl. az SM persze fokozott felelssget kell, hogy viseljen, hisz kzpnzbl dolgozik, radsul elg sok (ha nem is kzvetlen) dntsi jogkre van. Az optimizmus ilyen helyzetben rthet, rtelmezhet.

A futurbis tma ugyancsak ilyen, mirt nem mkdik egytt a fvros s ez a civil csapat? Persze itt is az SM-nek kell, krlnznie, reaglnia, "leszllnia" a nphez. Mr megint ez a Mtys kirly...

Mg nincs hozzszls.
 

Hímes tojás, nyuszipár, téged vár a Mesetár! Kukkants be hozzánk!    *****    Dryvit, hõszigetelés! Vállaljuk családi házak, nyaralók és egyéb épületek homlokzati szigetelését! 0630/583-3168    *****    Nagyon ütõs volt a Nintendo Switch 2 Direct! Elemzést a látottakról pedig itt olvashatsz!    *****    Elkészítem születési horoszkópod és ajándék 3 éves elõrejelzésed. Utána szóban minden kérdésedet megbeszéljük! Kattints    *****    Könyves oldal - egy jó könyv, elrepít bárhová - Könyves oldal    *****    20 éve jelent meg a Nintendo DS! Emlékezzünk meg ról, hisz olyan sok szép perccel ajándékozott meg minket a játékaival!    *****    Ha érdekelnek az animék,mangák,videojátékok, japán és holland nyelv és kultúra, akkor látogass el a személyes oldalamra.    *****    Dryvit, hõszigetelés! Vállaljuk családi házak, nyaralók és egyéb épületek homlokzati szigetelését! 0630/583-3168 Hívjon!    *****    Könyves oldal - Ágica Könyvtára - ahol megnézheted milyen könyveim vannak, miket olvasok, mik a terveim...    *****    Megtörtént Bûnügyekkel foglalkozó oldal - magyar és külföldi esetek.    *****    Why do all the monsters come out at night? - Rose Harbor, a város, ahol nem a természetfeletti a legfõbb titok - FRPG    *****    A boroszkányok gyorsan megtanulják... Minden mágia megköveteli a maga árát. De vajon mekkora lehet ez az ár? - FRPG    *****    Alkosd meg a saját karaktered, és irányítsd a sorsát! Vajon képes lenne túlélni egy ilyen titkokkal teli helyen? - FRPG    *****    Mindig tudnod kell, melyik kiköt&#245; felé tartasz. - ROSE HARBOR, a mi városunk - FRPG    *****    Akad mindannyijukban valami közös, valami ide vezette õket, a delaware-i aprócska kikötõvárosba... - FRPG    *****    boroszkány, vérfarkas, alakváltó, démon és angyal... szavak, amik mind jelentenek valamit - csatlakozz közénk - FRPG    *****    Why do all the monsters come out at night? - Rose Harbor, a város, ahol nem a természetfeletti a legfõbb titok - FRPG    *****    why do all monsters come out at night - FRPG - Csatlakozz közénk! - Írj, és éld át a kalandokat!    *****    CRIMECASESNIGHT - Igazi Bûntényekkel foglalkozó oldal    *****    Figyelem, figyelem! A második vágányra karácsonyi mese érkezett! Mesés karácsonyt kíván mindenkinek: a Mesetáros