VÁROSREHABILITÁCIÓ
Városrehabilitáció az összefogás jegyében
2006.09.01.
Közel egy éve zajlik a szociális városrehabilitációs modellkísérleti program a józsefvárosi Magdolna negyedben. Annak ellenére, hogy a négyéves koncepció az első évre elsősorban a háttérmunkát, az előkészületeket, a kapcsolatfelvételt, a szervezetek közötti hatékony együttműködés formájának kialakítását irányozta elő, már most számos tapasztalatról, eredményről számolhatunk be.
Talán a leglényegesebb, hogy a program kapcsán számos szakmai és civil szervezettel, és ami a legfontosabb, helyi lakossal sikerült személyes kapcsolatot kialakítani, valamilyen együttműködést kiépíteni – ami a program alapeleme –, és számukra világossá tenni, hogy ez a program más, mint a többi, eltér az eddig megszokott városmegújító programoktól.
Tapasztalataink közül elsőként a bérlők bevonásával megvalósuló épületfelújítási alprogramról érdemes szólni. A mellékelt fotó egy sokak által feltett kérdést válaszol meg. A kérdés így hangzott: vajon lesz-e olyan lakóközösség, amely részt vesz egy önkormányzati bérház felújításában? A válasz: igen, több is. Első ütemben négy önkormányzati tulajdonú bérházzal kezdődött meg az együttműködés, melyek közül a Szigetvári u. 4. és a Dankó u. 7. szám alatti bérházak lakóközössége emelhető ki, akikkel már az együttműködés második, kis felújításokat tartalmazó kivitelezési szakaszában tart a program.
A kezdeményezés Magyarországon még szokatlan, a pécsi Borbála-programon kívül példa nélküli az a lehetőség, amit a Magdolna negyed program teremtett meg. A Fővárosi és Józsefvárosi Önkormányzat célja egy olyan városrehabilitációs gyakorlat kialakítása, mely a negyedben élők aktív részvételére és a programokba történő bevonására épít. Így a bérház-felújítási programban azok a házak vesznek részt, melyekben a bérlők együttműködők a ház felújítási munkálatainak végiggondolásában, a tervezésben és a megvalósításban.
A közterületi alprogram első akcióterülete a Mátyás tér, amellyel a Magdolna negyed programot lebonyolító Rév8 Zrt. részt vesz az Európai Unió által támogatott “GreenKeys” programban is, együttműködésben húsz külföldi szakmai szervezettel, az MTA Földrajztudományi Kutatóintézetével és a Budapesti Corvinus Egyetem Tájépítészeti Karával.
Elmondhatjuk, hogy a közterület megújítása keretében utolsó fázisához ért a részvételi tervezés folyamata. Lakossági találkozókon vitattuk meg a tér fejlesztésének lehetséges irányait. Mintaterveket készítettünk és véleményeztettünk a lakossággal, végül abba is beleszólhattak a lakók, hogy a kivitelezésnél milyen anyagokat használjunk fel. Sajnos az augusztus 20-ai vihar még indokoltabbá teszi a Mátyás tér megújítását, ahol a tervezés mellett az ősszel meginduló kivitelezésben, valamint a fenntartásban is számítunk a helyi közösség aktív szerepvállalására.
A Magdolna negyed program hoszszú távú fenntarthatóságának talán legfontosabb elemét az oktatási alprogram jelenti. Ennek keretében már a 2006/2007. tanévben 8+4 osztályos művészeti képzést is nyújtó általános iskola és gimnázium kezdi meg működését az épülő Közösségi ház szomszédságában, az Erdélyi utcai iskolában. A korábbi Dugonics András Gimnáziummal kiegészült oktatási intézményben az eddig meglévő oktatási, nevelési tevékenységet a városrehabilitációs program révén két oktatási modellprogram egészíti ki. Szeptemberben megkezdődik a Kidpix “Digitális gyerekkor” kreatív művészeti kiegészítő program, mellyel párhuzamosan civil szervezetek szervezésében “Ravasz róka” program néven egy svéd oktatási módszer kerül bevezetésre délutáni foglalkozásként.
A Mátyás tér 15. szám alatt épül meg a városrész megújításának egyik kulcsfontosságú intézménye, a Közösségi ház, amely helyiséget biztosít többek között oktatási, nevelési célokra, tanácsadó irodáknak, internetteázónak, civil szervezeteknek, kiállításoknak. Az intézmény legkésőbb 2007. nyár elején nyitja meg kapuit a nyilvánosság számára.
Végül, de nem utolsósorban a Magdolna negyed program sikerének nélkülözhetetlen feltétele a civil szervezetek minél szélesebb körének bevonása. Megközelítőleg húsz civil szervezet jelezte együttműködési szándékát a programban. Velük megsokszorozódhat a városmegújítás irányába ható erő. Részükre az önkormányzat a programon keresztül a városrészben található üres önkormányzati tulajdonban lévő helyiségeket kedvezményes feltételekkel biztosítja.
A Magdolna negyed városrehabilitációs program eddigi tapasztalatai bebizonyították, hogy van jövője a közösségi kezdeményezésre építő, a jobbító szándékot támogató programoknak. A példák remélhetően ösztönzőleg hatnak további helyi közösségek számára itt, a Magdolna negyedben.
Horváth Dániel
Rév8 Rt.
|