�p�t�sz szemmel a M�ty�s t�rr�l

2006. augusztus 1.
ROMAPAGE

A k�zelm�ltban Budapest adott otthont annak az �p�t�szeti workshopnak, ahol egy h�ten kereszt�l a VIII. ker�leti Magdolna-negyed �p�t�szeti probl�m�ira kerest�k a v�laszokat a t�bb orsz�gb�l �sszesereglett �p�t�szhallgat�k. Az imm�ron komoly hagyom�nyokra visszatekint� rendezv�ny egyik szervez�j�vel, Szentirmai Tam�ssal besz�lgett�nk a sorozatr�l �s a mostani tapasztalatokr�l.

Milyen szempontok, gondolatok vezett�k �n�ket, amikor n�h�ny �ve elkezdt�k szervezni a workshop-sorozatot Budapesten?

A workshop �tlete 2001-ben mer�lt fel el�sz�r, m�g �p�t�szhallgat� korunkban. �szt�nd�jas tanulm�nyutakon gyakran tapasztaltuk, hogy k�lf�ld�n egy sor olyan lehet�s�g van a szigor�an vett egyetemi oktat�s mellett, amiben nagyon sok izgalom rejlik. Ilyenek voltak azok a n�h�ny napos workshopok is, amelyeken egy-egy problematik�t j�rtak k�r�l a hasonl� szakter�letekre specializ�l�d� fiatalok. R�ad�sul, arra is akadt p�lda, hogy ezen egy�ttgondolkod�snak k�vetkezm�nye, konkr�t eredm�nye is lett.

Ennek hat�s�ra kezdt�nk el gondolkodni egy �vente megrendezend� budapesti workshop l�trehoz�s�n. Fontos szempont volt, hogy a helysz�n ne az egyetem legyen – ahol, valljuk be, meglehet�sen „kiszakadt” m�don folyik az �p�t�szet oktat�sa –, hanem „k�zel�ts�k” a t�rsadalom fel�. Megkeres�s�nkre a Traf� csaknem azonnal jelezte, hogy nekik tetszik az �tlet. �k ugyanis kort�rs m�v�szetekkel foglalkoznak, amihez kapcsol�dhat az �p�t�szet. Ezut�n kezdt�nk el olyan budapesti probl�m�kat n�zegetni, amiket �rdemes lehet k�r�lj�rni.

Milyen t�m�kra f�kusz�ltak a workshopok az elm�lt �vekben?

A legels� t�ma – ak�rcsak az idei – a VIII. ker�lethez k�t�dik. Akkoriban volt a Corvin–Szigony Projekt felfut�sa. A bont�sok m�g nem kezd�dtek el, �m nagyj�b�l m�r k�rvonalaz�dtak a tervek, megvolt az alapkoncepci�. Azt t�zt�k ki, hogy egy szelet�t n�zz�k meg a projektnek, mik�zben a projekt eg�sz�t is megpr�b�ljuk valamennyire �tgondolni. A k�vetkez� �vben a Traf� b�v�t�s�re f�kusz�ltunk. Defini�lni pr�b�ltuk, hogy mi is az a Traf�, hogyan b�v�lhet, milyen a viszonya a v�rossal, illetve azzal a v�rosr�sszel, ahol tal�lhat�. A harmadik workshopon – amikor m�r k�ls� konzulenseket is bevontunk az egy�ttgondolkoz�sba – a rozsdaz�n�kra, azaz a Hung�ria k�r�t �s k�rny�k�nek volt ipari �s ma m�r nem haszn�lt ter�leteire, illetve e z�n�k kezel�s�re ir�nyult a figyelem. Ez is egy olyan k�rd�s, ami ma aktu�lis, �m nem folyik t�rsadalmi diskurzus arr�l, hogy mi ezeknek a ter�leteknek az aktu�lis �llapota, hogyan m�k�dnek. Nem v�letlen, hogy azt�n a beruh�z�sok nem egy �tgondolt v�rosi koncepci� ment�n val�sulnak meg.

Az eml�tett t�m�k k�z�l szinte mindegyik a rehabilit�ci� t�gabb t�mak�r�t �rinti. Milyen megfontol�sok alapj�n t�rt�nt mindez �gy?

Egyr�szt a nagyobb l�pt�k egy egyhetes intenz�v koncepci�nak sokkal ink�bb megfelel. M�sr�szt Budapest aktu�lis v�ros�p�t�szeti probl�m�i d�nt�en nem h�zjelleg�ek. A f�v�rosnak sz�mos olyan hatalmas kiterjed�s� ter�lete van, amelyek rendez�s�re nincs �tfog� koncepci�. Egy p�lyakezd� �p�t�sz sz�m�ra izgalmas felvet�s, hogy vajon mit lehetne tenni egy-egy ilyen nagy kiterjed�s� ter�lettel, mik lehetn�nek azok a rehabilit�ci�s l�p�sek, m�dszerek, amelyek m�k�dni tudn�nak?

Mik a probl�mafelvet�sek az idei „terepen”, a Magdolna-negyedben? Egy�ltal�n, mi�rt pont a M�ty�s t�r �s k�rny�k�re esett a v�laszt�s?

Tavaly az olasz r�sztvev�kkel k�z�sen tal�ltuk ki, hogy kezdj�nk el foglalkozni az eur�pai roma kisebbs�g helyzet�vel, s szervezz�nk roma workshopokat. Ehhez siker�lt megtal�lni azokat a fiatalokat Eur�p�ban, akik szint�n nyitottnak mutatkoztak a problematik�ra. Szint�n felvett�k a kapcsolatot a k�rd�ssel foglalkoz� roma civil szervezetekkel, �p�t�szekkel, akik k�z�l a legt�bben a M�ty�s t�r �s k�rny�k�t javasolt�k helysz�nk�nt. A IX. ker�leti Dzsumbuj sorsa ugyanis teljesen bizonytalan �s az akkora probl�m�kkal k�zd, hogy ahhoz �p�t�szk�nt nem lehet hozz�tenni. A M�ty�s t�rr�l viszont a legt�bben �gy v�lekedtek, hogy alkalmas terep lehet, mivel abszol�t benne van a v�ros v�rkering�s�ben.

Az nem jelentett probl�m�t, hogy a M�ty�s t�r �s k�rny�ke a tavaly �ta fut� szoci�lis v�rosrehabilit�ci�s projekt aff�le „k�s�rleti” �s viszonylag nagy figyelmet kap� helysz�ne?

Tal�n val�ban szerencs�sebb lett volna, ha a R�v8 �ltal koordin�lt Magdolna-projekt nem ezen a ter�leten folyik. Val� igaz, a Magdolna-negyed szoci�lis v�rosrehabilit�ci�s programja m�r el�gg� el�rehaladott �llapotban van, �s nem lehet tudni, hogy a folyamatokra mennyire lehetnek hat�ssal a workshop felvet�sei. Ebb�l a szempontb�l egy teljesen sz�z ter�let jobb v�laszt�s lett volna, ahol mi gener�lhattunk volna valamit. A R�v 8 fel�l mindenesetre szimpatikus gesztus volt, hogy jelezt�k, �ket mindenk�ppen �rdekli a workshop.

M�dszertanilag melyek voltak a mostani workshop legfontosabb kiindul�pontjai?

Amikor azt tal�ltuk ki, hogy a M�ty�s t�r �s k�rny�k�re f�kusz�lunk, megpr�b�ltuk a k�rny�ket kisebb ter�letekre �s telkekre lesz�k�teni. Mindez azonban csak �gy k�pzelhet� el, ha a csoportnak van egy �tfog� k�pe, koncepci�ja a k�rny�k rehabilit�ci�j�nak eg�sz�r�l. Azt k�v�ntuk v�giggondolni, hogy e koncepci� szerint egy-egy konkr�t helyen mi t�rt�nhetne. V�g�l a legt�bb csapat v�laszt�sa egy Dank� utcai telekre esett, amely a hajl�ktalanell�t�val szemben fekszik, s amely mellett a k�rny�k �p�t�szeti szempontb�l tal�n legproblematikusabb �p�lete tal�lhat�. Ezen a k�rny�ken vannak a negyed legkev�sb� komfortos h�zai.

A n�gy munkacsoport mindegyike eg�szen m�s k�zel�tet�st alkalmazott. Mindegyik�kn�l l�nyeges alapvet�s volt azonban az, hogy egy �p�t�sz ne akarjon egy komplex szoci�lis v�rosrehabilit�ci�s programot kital�lni – m�r csak az�rt sem, mert ahhoz nagyon sok m�s szakter�lethez kellene �rtenie –, hanem azokat a f� c�lkit�z�seket hat�rozza meg, amelyek megval�s�t�s�hoz egy �p�t�sz bevonhat�. Mi teh�t els�sorban azt vizsg�ltuk, hogy az adott h�zn�l vagy telekn�l milyen �p�t�szeti hozz��ll�ssal tudjuk a legink�bb el�mozd�tani a rehabilit�ci�t.

Mennyire volt l�nyeges a hum�n aspektus? A szoci�lis v�ros-rehabilit�ci�s egyik alapt�tele, hogy az emberek ker�ljenek a k�z�ppontba.

Mi is valljuk: a negyed fizikai meg�j�t�sa csup�n sokad rend� k�rd�s. N�lunk is izgalmasabb volt, hogy olyan tereket hozzunk l�tre, amik munkahelyet teremthetnek, az oktat�s �s a szoci�lis ell�t�st sz�nvonal�t emelhetik. Megn�zni p�ld�ul, hogy a fogh�j-telkek, a leromlott �p�letek milyen pozit�v folyamatokat seg�thetnek el�.

A M�ty�s t�r sark�n p�ld�ul l�that� egy hatalmas t�zfalakkal k�r�lvett kis �p�let. Felmer�lt a k�rd�s: vajon ezt hogy lehetne �gy �talak�tani, �tform�lni, hogy valamilyen �rt�ket hozhasson l�tre. Kider�lt, hogy r�gen itt kis m�helyek m�k�dtek. Akkor mi lenne, ha megint m�helyek lenn�nek itt, amely befogadn� a k�rny�ken lak� k�zm�veseket �s iparm�v�szeket? Nyilv�nval�, hogy e m�g�tt nemcsak k�pz�m�v�szeti megfontol�sok h�z�dnak meg.

Hogyan pr�b�ltak a csoportok kapcsolatba l�pni a helyi lak�kkal?

Nagyon sokszor voltunk kint a ter�leten. A mostani workshop – amelyre egy�bk�nt 9 orsz�gb�l 30 fiatal �rkezett – egy 2-3 �r�s k�z�s s�t�val indult. Ezen a „terepszeml�n” igyekezt�nk megismerni az ott lak�kat, sz�ba elegyedni vel�k, �k hogy v�lekednek a lak�hely�kr�l, sz�mukra mik a legfontosabb gondok, probl�m�k. A h�t folyam�n azt�n a csapatok k�l�n-k�l�n is visszaj�rtak, �s folyamatosan tartott�k vel�k a kapcsolatot. Az egyik csapat pedig kifejezetten a helyi k�z�ss�g bevon�s�val szervezett akci�kat – nagyon interakt�v �s igen er�s kapcsolatot hozva l�tre. Az egyik legfontosabb tapasztalat �ppen az, hogy az emberek fel�l ig�ny mutatkozott arra, hogy igenis �rdekeltt� legyenek t�ve a lak�k�rnyezet�k sors�nak alakul�sa ir�nt, �s hogy l�ss�k, �ppen mi t�rt�nik ott.

A lak�k megfogalmazt�k a ter�leten zajl� szoci�lis v�rosrehabilit�ci�val kapcsolatos kritik�ikat is?

A Magdolna-projekt lefoly�s�r�l kev�s sz� esett. Egyr�szt az�rt, mert m�g – a kor�bban elmondottak ellen�re – viszonylag kezdeti st�diumban van, �s nincsenek k�zzelfoghat� k�vetkezm�nyei. M�sr�szt, az egyes lak�knak sokkal komolyabb probl�m�i vannak ann�l, mint hogy a szoci�lis rehabilit�ci�s projektet k�vess�k. Helyette mindenki a szem�lyes probl�m�ir�l besz�lt – arr�l, hogy milyen neh�z a rezsit el�teremtenie, hogy nincs f�rd�szob�ja, �s hogy ez�rt neki milyen neh�z a gyerekeit elengedni iskol�ba. Els�sorban teh�t ink�bb a csal�dhoz nagyon er�sen k�t�d� probl�m�k mer�ltek fel.

A fiatal �p�t�szek r�sz�r�l sz�letett valamilyen �jdons�g var�zs�val hat� felvet�s a mostani egyhetes egy�ttgondolkod�s alatt?

Az �jdons�g, az �j felvet�sek „z�loga” a nemzetk�zis�gben rejlik. Az ide�rkez� di�kok ugyanis olyan szemmel l�tj�k a probl�m�kat, ahogyan mi m�r nem tudjuk azokat szeml�lni, mivel m�r r�g�ta benne �l�nk. Ha egy konkr�t p�ld�t kellene mondanom, tal�n az egyik csapat mostani munk�j�t emeln�m ki. �k nem �p�t�szeti dolgokkal kezdtek el foglalkozni, hanem azt mondt�k, hogy az �p�t�szetet meg kell el�znie az aktivit�s felkelt�se az ott �l�k szempontj�b�l. �k egy kis k�z�ss�g bevon�s�val akci�kat kezdem�nyeztek. Az els� alkalommal elkezdtek egy Dank� utcai �res telken szemetet szedni, amihez sz�p lassan csatlakoztak a szomsz�dok. K�s�bb gyerekekkel rajzoltak egy�tt. Harmadik alkalommal egy kis kertet hoztak l�tre a helyiekkel: n�v�nyeket �ltettek, ezt k�rbeker�tett�k t�gl�val, egy kicsit meg�nt�zt�k, majd meg besz�lt�k, hogy k�z�sen �polj�k a kertet. Magyarorsz�gon nem t�l gyakori, hogy ilyen jelleg� kezdem�nyez�sek legyenek egy-egy lak�k�z�ss�ggel vagy csoporttal.

Mennyiben volt c�l, hogy a munkacsoportok gondolatait �tv�zz�k; t�rekedtek-e szint�zisre?

Nem volt c�l, hogy a n�gy koncepci�b�l l�trehozzunk egy nagyon er�set, mert teljesen m�s a megk�zel�t�s�k, m�r ter�letekre f�kusz�lnak. M�g a probl�maf�lvet�s is eg�szen m�shonnan indult. Viszont izgalmas lehet levonni az egyes m�dszerek, koncepci�k tanuls�gait. Ha mindegyiknek a legf�bb er�ny�t egym�s mell� rakjuk, az egy er�s kiindul�st jelenthet. A k�vetkez� roma workshop-sorozat alkalm�val m�r ily m�don fel tudjuk haszn�lni a mostani tapasztalatokat.

Eml�tette, hogy az els� workshop t�m�ja a Corvin–Szigony Projekt volt. M�ra m�r j�l l�that�k ennek a beruh�z�snak az eredm�nyei, hiszen a Corvin mozi m�g�tti ter�leten igen el�rehaladottak a bont�si munk�latok. �p�t�szk�nt hogyan l�tj�k, mik�nt �t�lik meg ennek a projektnek a lefoly�s�t?

A Corvin–Szigony Projektr�l neh�z azt mondani, hogy j�zsefv�rosi program. A ter�let itt tal�lhat�, �m a lebonyol�t� nem az �nkorm�nyzat, hanem egy v�rosi �s ker�leti tulajdon� t�rsas�g. L�pt�ke miatt is ink�bb egy v�rosi projektr�l van sz�. J�magam egy�bk�nt egyel�re kev�ss� l�tom a VIII. ker�let t�bbi r�sz�re val� k�vetkezm�nyeit – igaz�b�l a M�ty�s t�r �s k�rny�k�re sincs igaz�n hat�sa. Mintha k�t k�l�n v�rosban zajlana a k�t projekt. A Corvin–Szigony Projekt hosszas el�k�sz�letek sor�n sz�letett meg, s egyar�nt lehet kritiz�lni �s t�mogatni. Eredm�nyei �vtizedek m�lva fognak kider�lni, ezzel egy�tt az is, hogy pozit�v hat�sa lesz-e, fog-e m�k�dni, avagy sem. Szinte biztos, hogy hat�sai a ker�leti l�pt�kn�l sokkal nagyobb l�pt�kben lesznek �rezhet�k. Rem�lj�k, hogy �gy fog megval�sulni, ahogy mondt�k �s a ker�let haszn�ra v�lik. Ezt azonban nem lehet megmondani el�re, �s nem is lehet belel�tni az eg�sz projekt strukt�r�j�ba. Hozz�teszem: ez sem az a rehabilit�ci�s projekt, ami nagyon ki lett volna besz�lve.

�t �ves m�lttal am�gy hogyan l�tj�k: felvet�seik, tapasztalataik be�p�lnek-e az adott ter�letek rendez�sekor?

Az elej�n m�g igen er�sen hitt�nk abban, hogy bele lehet sz�lni konkr�t �gyekbe, �s �tleteket lehet adni. Ma m�r egyre ink�bb �gy t�nik, hogy ink�bb aff�le tanulm�nyokk�nt tudn�nak m�k�dni. Persze izgalmasabb lenne, ha javaslatainknak meg tudn�nk nyerni a d�nt�shoz�kat, a beruh�z�kat. �m ma m�g kev�ss� veszik komolyan civil kezdem�nyez�s�nket.

A helyi (ker�leti, f�v�rosi) d�nt�shoz�k megnyer�s�t illet�en most mire sz�m�tanak?

A t�bbsz�r eml�tett nemzetk�zis�gt�l rem�lj�k, hogy siker�l magasabb f�rumokon is bemutatni. C�lunk, hogy egy min�l ink�bb �sszeszedettebb dokument�lt anyagot rakjunk le az asztalra, ami komolyan vehet� �s nem mondhat� r�, hogy semmis. Rem�lj�k, hogy megl�t�sainkat siker�l min�l t�bb helyen bemutatni, eljuttatni, �s azt�n csak rem�nykedni lehet, hogy lesz komolyabb k�vetkezm�nye.

T�bb�llom�sos roma workshop-sorozatr�l besz�lt. Hol lesz a k�vetkez� ilyen jelleg� rendezv�ny?

A k�vetkez� roma workshop R�m�ban lesz most �sszel. Sz�nd�kosan �gy tal�ltuk ki, hogy s�r�n egym�s ut�n legyenek ezek a programok. M�sf�l �v alatt k�v�njuk megrendezni az �t workshopot. C�lunk, hogy a tapasztalatok ne felejt�dj�nek el, s hogy egyre t�bben halljanak r�la.

R�cz Attila – RomaPage

(K�pek forr�sa: http://bpworkshop.hu/)

S�g� M�g nincs hozz�sz�l�s.

�j hozz�sz�l�s Friss�t�s