Kérdések kereszttüzében: a VIII. kerület

2005. április 14.
ROMAPAGE

2004. április 11-én a RomaPage chat vendégeiként Sárkány Csilla és Hegedűs József, a Józsefváros avatott ismerői válaszoltak olvasóink kérdéseire.

***

városrész

Önök szerint mit jelent ma józsefvárosinak lenni? Milyen jelentések tapadnak hozzá? (krisz)

Hegedűs József: Véleményem szerint a Józsefváros – bár sok negatív, sztereotip megítélés kapcsolódik hozzá – vegyes terület. Átgondolt fejlesztéssel lényegesen javítható. A terület potenciális értéknövekedése – a jelenlegi hasznosítást összevetve a városrész potenciális piaci értékével – nagyon nagy, tehát elvileg ide érdemes befektetni, ha van esély ennek a potenciális értéknek a realizálására.

Önök a nyóckerben laknak? (krisz)

Sárkány Csilla: Nem.

Hegedűs József: Nem.

Én nem laknék a VIII. kerbe! Lehet, hogy Ti igen, én nem hiszem! (Pici)

Sárkány Csilla: Vannak a VIII. kerületben területek, ahol szeretnék lakni, nem mindenhol.

Nem gond az, hogy aki teheti, az elkerüli ezt a zónát? (krisz)

Sárkány Csilla: De. Az a gond, hogy sokan elkerülik a kerületet anélkül, hogy valóban ismernék. Egyébként a VIII. kerületben dolgozom több, mint 7 éve.

Hegedűs József: Ha megindul a rehabilitáció, és ezt más területek tapasztalatai igazolják, akkor az érdeklődés is megnő.

***

módszer

A szociális városrehabilitáció egyszerűsítve azt jelenti, hogy csökkenteni akarják a munkanélküliséget ezen a területen? (Panka)

Sárkány Csilla: A szociális rehabilitáció egy integrált folyamat, melynek része a munkanélküliség csökkentése , de ezen kívül még sok-sok programot tartalmaz.

Hegedűs József: A lényeg az, hogy nem elég a házakat, épületeket felújítani, hanem a programot össze kell kapcsolni képzéssel, szociális programokkal, stb.

Azt olvastam, hogy szeretnék, ha az ott lakók 70% ott is maradna. Jó az, ha van egy 70%-ban romák lakta terület? Az nem egy gettó, még ha „jó minőségű” is? Az oktatásban az integráció a nyerő. (Halak)

Hegedűs József: Először is nincs 70 % roma népesség, és a helyben maradás a lényeg, hogy vegyes terület maradjon, és a rehabilitáció ne növelje tovább a szegregációt.

Sárkány Csilla: Valóban azt szeretnénk, hogy a lakók többsége ott maradjon, és azok is akik eddig el akartak onnan költözni. Hogy területen hány roma lakik, nem tudom, nem készült erről felmérés, de biztosan kevesebb, mint 70%. Azért kell elindítani a rehabilitációt, hogy ne legyen gettó. Szerintem is az integrált oktatás a nyerő…

Ha jól tudom, elég nagy nemzetközi szakirodalma van a szociális rehabilitációnak, a Józsefváros esetében melyik világváros volt elsősorban mintaadó? (zsolti)

Sárkány Csilla: Az angol regeneration programok lényege az integráció, azaz a fizikai, társadalmi és gazdasági folyamatok együttes kezelése. Másik lényeges eleme a partnerségen alapuló program végrehajtás. A Magdolna negyed esetében az ott megfogalmazott elveket mi is igyekeztünk átvenni. De azért ez Magyarország. mások a törvényi szabályozások, mások a szervezeti feltételek

Először képzitek őket, és aztán újítjátok fel a lakásokat? Ez 100 év! (Pici)

Hegedűs József: A rehabilitáció nem 100 év, de valóban hosszabb folyamat. Az igazi nehézség, hogy nem csak a feltételeknek kell megváltozniuk, hanem az ott élő emberek "viselkedésének" is, ami nem egyszerű dolog, nem csak a VIII. kerületben, de máshol sem.

Sárkány Csilla: A programok egymás mellett kell hogy legyenek, egyik nem zárja ki a másikat. A felújításba is be lehet vonni az embereket, és munkát adni neki. De csak együtt lehet, épületeket és lakásokat felújítani és egy kicsit az oktatást, a közösséget is kell fejleszteni. Ez biztosan több 10 év, ha nem is száz év. Mi azt mondjuk, hogy a rehabilitáció egy végtelen folyamat.

Nem félő, hogy csak a város más pontjaira kerülnek át a terület mostani problémái? (zsolti)

Hegedűs József: Valóban az eddigi rehabilitáció egyik kísérőjelensége, hogy a szegények eltűnnek a területről, és nem tudni pontosan, hova költöznek: vidékre, más kerületekbe vagy az eredeti kerület rosszabb részeibe. A szociális rehabilitáció célja, hogy szembenézzen ezzel a problémával, és amennyire lehet, legalább részlegesen megoldja.

Sárkány Csilla: A szociális rehabilitáció lényege, hogy helyben kell a problémákat megoldani, nem exportálni, ahogy a szociológusok ezt tanítják.

Nem kevés az az uszkve 2 milliárd Ft, amit szociális városrehabilitációra költ a főváros? (zsolti)

Sárkány Csilla: A főváros által megítélt 2 milliárd Ft támogatás a programok elindításához elégséges. Ha a programok sikeresek, eredményesek, akkor bízom benne, hogy lehet további forrásokat is szerezni, gondolok itt az EU támogatásokra, melynek céljai megegyeznek a Magdolna negyed céljaival.

Az o. k., hogy felújítanak egy csomó házat, de hogyan lehet csökkenteni a bűnözést? (krisz)

Hegedűs József: A szociális feltételek javítása a bűnözést is csökkentheti...

Sárkány Csilla: A bűnözésre is kidolgoztunk egy partnerségi programot. De ezek csak hosszabb távon hozhatnak eredményt.

***

tér 1.

Melyik területet fedi a Magdolna-negyed? Van valamilyen tradicionális terület, amit így hívnak? (Halak)

Sárkány Csilla: A Magdolna negyed a Mátyás tér - Baross utca - Teleki tér közötti terület, nem pontos lehatárolás, de aki ott lakik, az tudja.

Miért pont Magdolna? Mi köze a VIII. kerhez? (Panka)

Sárkány Csilla: A Magdolna negyedben van a Magdolna utca, és ez a VIII. kerben van. Nem akartuk, hogy Mátyás negyed legyen, ez egy munkanév. Nincs tradicionális neve a területnek. Lehet javasolni esetleg neveket.

***

lakó

Az ott lakók tudnak erről a programról? (Halak)

Sárkány Csilla: A lakók egy része tudhat róla, de még nem lett meghirdetve.

A lakók érteni fogják miről van szó? Nem ijednek meg? (Halak)

Hegedus József: A lakók örülnek a rehabilitációnak, mert nagy valószínűséggel jobban járnak, még akkor is, ha el kell költözniük. A probléma az, hogy ezzel csak átmenetileg oldódik meg a helyzetük. Inkább azok járnak rosszul, akik kimaradnak a programból, vagy 10 évig kell várniuk, hogy bekerüljenek a programba, és nem mindenkinek van 10 éve.

Az ott lakók szeretnek ott lakni? Nem akarna mindenki elköltözni, hogy ha tehetné? (Halak)

Hegedűs József: Sokan vannak, akik jó sok évet letöltöttek ott, és megszokták a környezetet, nem karnak változtatni, ott laknak barátaik, ismerőseik stb. Nekik a környezetváltás komoly nehézséget jelenthet a mindennapjaikban is.

Sárkány Csilla: Az ott lakók közül vannak akik szeretnek ott lakni, de sokan menekülnek, és még kevesebben vannak, akik oda akarnak költözni.

Hogyan akarnak nekik munkát szerezni? (Panka)

Hegedűs József: A munkaszerzés nem egyszerű folyamat, első lépés nyilván az oktatás, képzés, lehetőleg olyan szakmákban, képességekre, amire van kereslet.

Sárkány Csilla: A munkaszerzés több lábon kell, hogy álljon, nem elég munkát közvetíteni, de meg kell tanítani, fel kell készíteni arra, hogyan kell egy interjún szerepelni, stb. Kidolgoztunk egy kisvállakozói programot is, amely képessé tenné a vállalkozókat pályázatokon való induláson. Ezen kívül sok-sok ötlet van, most szeretnénk részletesebben kidolgozni.

A Mátyás téren még sok a prostituált? Nekik milyen munkát tudtok szerezni? (Pici)

Sárkány Csilla: A Mátyás téren nem láttam prostituáltakat.

***

(újjá)építés

Honnan lehet olyan dolgokra pénzt szerezni, mint a Zsibárus ház felújítása, vagy a Teleki tér rekonstrukciója? (zsolti)

Sárkány Csilla: A Zsibárus ház építészetileg értékes épület, melynek megmentése és felújítása a kerületnek és a fővárosnak is fontos. Gondolok a Fővárosi rehabilitációs keretre, vagy az értékvédelmi támogatásokra, amelyek által a ház megújulhat. A Teleki tér sokkal komplexebb probléma, de arra is születtek már ötletek. Ott meg kell egyezni a piacon működő vállalkozókkal is.

Nem akartok egy olyan helyet csinálni, mint a Trafó? (Panka)

Sárkány Csilla: De szeretnénk, meg is van a helye a Mátyás tér 15 alatt. Nem pont olyan lenne, mint a Trafó, de hasonlóan kulturális és vizuális oktatási programokat szervezne, ezen kívül közösségi házként is működne az ott lakók számára (Ifjúsági tanácsadás, munkaközvetítés, kiállítások szervezése, internet kávéház). Ebben a házban lehetne integrált oktatási programokat szervezni az Erdélyi utcai általános iskolában tanuló roma gyerekeknek.

Én nagy világzenei koncerteket szerveznék, hogy az emberek megismerjék a területet, és odamerjenek menni. (Pici)

Hegedűs József: Ez jó ötlet lehet, de kíváncsi lennék profi koncertszervezők véleményére is.

Milyen egyéb „különleges” épület lesz még ott? Ami nem lakóház. (Panka)

Sárkány Csilla: A terület alkalmas különleges épületek elhelyezésére. Nincs tervünk rá. De híres építészeket hívtunk meg egy szociális lakáspályázatra is, amelyet éppen a napokban írtunk ki. Nyílt pályázat, bárki indulhat!

Bármilyen ronda épület felépülhet ott, ha a fontosabb paramétereknek megfelel? (Panka)

Hegedűs József: A "ronda" szubjektív fogalom, és ennek megfelelően igen sok épületet minősíthetünk rondának Budapesten.

És ti nem akartok változtatni, és valamilyen minőségbiztosítással védeni, hogy milyen épületek legyenek? (Panka)

Hegedűs József: Én nem vagyok építész, de a szakma (mármint az építész) – ha egységes lenne – tudna nyomást gyakorolni a kirívóan "ronda" épületek beruházóira, tervezőire....

***

kontextus

Konzultáltak a területen dolgozó szociális munkásokkal? (zsolti)

Hegedűs József: A koncepció készítői konzultáltak a helyi szociális munkásokkal, de a program részleteinek kidolgozása során nyilván részletesebb ismeretekre van szükség. Szociológiai vizsgálat pl. nem nagyon készült a területen az utóbbi időben.

Sárkány Csilla: Felvettük a kapcsolatot a kerületben, és különösen a negyedben működő civil szervezetekkel, szociális munkásokkal is, különösen a családsegítő központban dolgozó szakemberek adtak nagyon jó javaslatokat.

A rendőrség mit gondol a rehabilitációról? (Pici)

Hegedűs József: Jó kérdés, azt gondolom, hogy ha sikeres, akkor egyszerűsíti a rendőrség dolgát is.

Nem félnek attól, hogy a panellakók fel lesznek háborodva, hogy nem rájuk költik ezt a csomó pénzt? (zsolti)

Hegedűs József: Nagyon nehéz igazságosnak lenni, és a cél nem az, hogy mindenki egyformán kapjon. A szociális rehabilitáció egy kísérleti program, nálunk csak papíron létezik egyelőre. A kísérleti program során dől el, hogy mennyire terjeszthető ki. És ez sem érintheti az összes leromlott területet egyelőre....

Valamelyik párt esetleg beállt már a program mögé? (zsolti)

Hegedűs József: Budapest egyértelműen támogatja, bízzunk benne, hogy a rehabilitáció nem válik pártok közötti rivalizálás áldozatává.

***

tér 2.

A Corvin mozi mögött is hasonló program indult? (Pongrac)

Tényleg eldózerolnak egy csomó házat a Corvin mozi mögött? (krisz)

Sárkány Csilla: A Corvin mozi mögött induló Corvin-szigony Projekt egy egészen más jellegű városmegújítási akció, amelynek egyik célja éppen az volt, hogy a Józsefvárosról ne mindenkinek a romák, a prostik, és a bűnözés jusson az eszébe. A Corvin Szigony Projekt nélkül szerintem nem lehet Magdolna negyed projekt.

Akkor a Corvin-Szigony az nem kifejezetten szociális rehabilitáció? (zsolti)

Sárkány Csilla: A Corvin-Szigony Projektben valóban lebontjuk a romos házakat. A lakók örömmel költöznek ki a WC nélküli nedves lakásokból. A VIII. kerületben maradnak, ott kapnak komfortos lakásokat. Nem a Magdolna negyedben!

És tényleg lesz egy tök hosszú és széles utca? (zsolti)

Sárkány Csilla: Igen lesz egy 35 méter széles sétány.

Súgó Még nincs hozzászólás.

Új hozzászólás Frissítés