R�szv�teli tervez�s a gyakorlatban - Megkapj�k a maguk�t

Magyar Narancs - 2008.06.05.

A r�szv�teli tervez�s fogalma imm�r nem ismeretlen a f�v�rosi �nkorm�nyzati hivatalokban sem. Az ezzel foglalkoz� tan�csad� c�g paradigmav�lt�sr�l, a civilek viszont manipul�ci�r�l besz�lnek.
Az uni�s elv�r�sok imm�r k�telez�v� teszik a particip�ci�t, vagyis a civil lakoss�g bevon�s�t az �nkorm�nyzati strat�giaalkot�s folyamat�ba. E n�lk�l p�ld�ul nem lehet p�ly�zni a Region�lis Operat�v Programon kereszt�l a "funkci�b�v�t� v�rosk�zpont" c�men jelenleg megszerezhet� uni�s forr�sokra sem. A hivatalok z�me tov�bbra is a szokv�nyos lakoss�gi f�rummal, egy-k�t c�lcsoporttal szervezett besz�lget�ssel tudja le a lakoss�gi k�pviseletet, m�g n�h�nyan szak�rt�ket is ig�nybe vesznek, p�ld�ul a f�v�rosi �nkorm�nyzati tulajdon� Studio Metropolitana (SM) Kht.-t. Beleznay �va f��p�t�sz a r�szv�teli tervez�st t�bbnek tartja k�teless�gteljes�t�sn�l: v�gre megtal�lt�k a m�dj�t annak, hogy a fentr�l ir�ny�tott v�rostervez�si folyamatba hogyan vonhat� be a lakoss�g. Gauder P�ter, az SM �gyvezet�je egyenesen paradigmav�lt�sr�l besz�l, szerinte egyre nyilv�nval�bb, hogy tarthatatlan a szocializmusban gy�kerez�, megmond� t�pus� v�rostervez�si gyakorlat.
A rem�lt szeml�letv�lt�st a Futurbia elnevez�s� konzult�ci�sorozat vezette fel, amire a legk�l�nb�z�bb f�v�rosi c�lcsoportokat h�vt�k meg. Ennek eredm�nyeit Budapest v�rosfejleszt�si programj�nak �tdolgoz�s�n�l hasznos�tan�k, bel�tva, hogy a Podmaniczkyra keresztelt k�z�pt�v� program minden, csak nem strat�gia. A f�kuszcsoportok r�sztvev�i k�z�l

t�bbeket bevonnak
a v�rosh�zi appar�tus mellett fel�ll� tan�csad� test�letbe (az �n. think tankbe), s �gy val�sulna meg a civil k�pviselet. Noha a k�tszint� �nkorm�nyzati rendszer miatt a kiigaz�tott Podmaniczkynak ugyanakkora �rv�nyes�l�si es�lye van, mint a think tank n�lk�linek, egy �jabb, a p�rtokat is k�pvisel� test�letnek lenne tiszte a ker�leteket a konszenzus ir�ny�ba terelni.
Ezekkel az elvekkel messzemen�kig egyet�rtett minden, a Narancs �ltal megkeresett civil szervezet, a megval�s�t�sban azonban m�r �tejtve �rezt�k magukat. "�r�ltem ennek az �j folyamatnak, de mintha nem val�di folyamat lenne. A m�dszertana nem teszi lehet�v�, hogy a mer�ben k�l�nb�z� civil �gazatok megjelenhessenek, �s mintha prekoncepci�k is lenn�nek a szervez�k r�sz�r�l. Az egyik �szszegz� megbesz�l�sen elhangzott, hogy bizonyos f�kuszcsoportok l�nyeges v�lem�nyt fogalmaztak meg, m�g m�sok nem. Eleve megmondt�k teh�t, hogy mi a j� �s mi nem - sorolta �szrev�teleit L�szl� J�nos, a Magyar Ker�kp�rosklub eln�ke. - Azt nem tudom pontosan, hogy mi a think tank, aminek az SM a tagj�v� jel�lt, de ugyanezt el fogom mondani ott is. A politikai b�tors�got ugyanis nem p�tolja a particip�ci�." Volt olyan szervezet, amelyet m�r a "particip�ci�s" program nyelvezete is zavart, nem tudtak azonosulni a "v�rosszcen�ri�k", a "j�v�m�hely" fogalmaival; m�sok a szervez�k arroganci�j�t eml�tett�k a t�volmarad�suk okak�nt. Hogy kik voltak a megh�vottak �s a t�nyleges r�sztvev�k, a Futurbia honlapj�r�l nem lehet kider�teni, mert ott csak az SM munkat�rsai �ltal k�sz�tett �sszefoglal�k szerepelnek, n�vsor n�lk�l - holott az �tl�that�s�g az egyik felt�tele a sikeres r�szv�teli folyamatnak.
Az Utca Embere �nk�ntes h�l�zat k�t fordul�n k�pviseltette mag�t a szoci�lis csoportban, de a z�r� konferenci�n m�r nem vettek r�szt. Vojtonovszki B�lint hisz a k�pviseleti �gyben, de a szoci�lis ell�t�s k�rd�s�ben �gy l�tta, a f�kuszcsoport vezet�se a f�v�rosi sz�nd�kot, a szoci�lis szolg�ltat�sok forprofit szerepl�k sz�m�ra is nyitott piacos�t�s�t pr�b�lta legitim�lni. "Voltak olyan javaslatok, amelyek a mi hat�sunkra ker�ltek bele az anyagba, de azt vett�k �szre, hogy az els� f�kuszcsoport eredm�ny�r�l k�rbek�ld�tt anyagban nem az �llt, amiben el�zetesen megegyezt�nk.

�gy pedig nincs �rtelme
az eg�sznek." Pataki Gy�rgy k�zgazd�sz, aki r�szv�teli vid�kfejleszt�sben szerzett moder�tori tapasztalatot, �s a megbesz�l�seken a V�degylet sz�neiben volt jelen, �gy l�tta, a probl�ma egyik gy�kere, hogy a f�v�rosi c�get nem lehet k�v�l�ll�nak tekinteni a v�ros fejleszt�s�t �rint� k�rd�sekben. Hamar kider�lt, hogy a r�sztvev�k a szervez�k v�zolta modellekhez k�pest m�s m�rc�vel gondolkodtak a v�rosr�l (olyan �ltal�nos �rt�kk�rd�sekr�l volt sz�, mint hogy Budapest kultur�lis v�ros legyen-e ink�bb, oktat�si k�zpont vagy innov�ci�s centrum). "Innent�l ir�ny�tott folyamat volt, de az egy�ttm�k�d�s jegy�ben v�gigj�tszottuk. Csakhogy az eredm�ny is ezt a r�nk k�nyszer�tett strukt�r�t t�kr�zte, amit a szervez�k nem �rtettek meg. Ezt ebben a szakm�ban dilettantizmusnak h�vj�k." Gauder ezt c�folja: "�n moder�tor vagyok, nem kell bizonygatnom, hogy �rtek hozz�. Csak abban vagyok �rdekelt, hogy a m�dszer besziv�rogjon a k�ztudatba."
A Futurbi�val egy id�ben ker�lt sor a r�szv�teli tervez�s els�, SM �ltal moder�lt gyakorlati p�ld�j�ra a hatodik ker�leti �nkorm�nyzat megb�z�s�b�l. A Kincs�nk a Piac csoportnak k�sz�nhet�, hogy a ker�let tavaly felbontotta azt az er�sen korrupci�gyan�s szerz�d�st, amely a Hunyadi t�ri piacot az �nkorm�nyzathoz k�zel �ll� c�g �rdekelts�g�nek adta volna hossz� t�v� hasznos�t�sra (l�sd: H�rom k�s�rlet a hatodikban, Magyar Narancs, 2007. okt�ber 18.). A Kincs�nk nem �rtett egyet a t�r al� tervezett m�lygar�zs sz�ks�gess�g�vel, ami miatt f�kat is kiv�gtak volna, �s megsz�nt volna a szabadban m�k�d� �stermel�i piac. Mikor ez a terv dug�ba d�lt, a test�let a Colliers tan�csad� c�get b�zta meg egy �zleti hasznos�t�si koncepci� kidolgoz�s�val - �s emellett az SM-et, hogy a particip�ci�t biztos�tsa. A Kincs�nk benyom�sa az volt, hogy az SM egy m�r elk�sz�lt strat�gi�hoz szabja a vel�k folytatott konzult�ci�t, pedig annak a c�lja - mint vel�k tudatt�k - �ppen a t�rrel kapcsolatos v�zi�k �sszegy�jt�se volt. P�ld�ul az utols� tervez�i esten jelen lev�k elk�pzel�s�t a t�r �talak�t�s�ra, amit az SM h�rom v�ltozata mell� negyediknek javasoltak, az SM v�g�l nem dolgozta ki.Gauder P�ter viszont tud arr�l, hogy ezek az elk�pzel�sek is be�p�ltek a Colliers anyag�ba. Gauder szerint a Kincs�nk magatart�sa jellemz� a negat�v strat�gi�val �l� civilekre, akik a k�rny�k val�di �rdekei helyett "a k�z ruh�j�ba �lt�ztetett �n�s �rdeket k�pviselik". A Kincs�nk �rdeke ugyanis - �llap�tja meg - nem m�s, mint Ver�k polg�rmester megbuktat�sa. �n�s �rdek�k, hogy megg�tolj�k, hogy a m�lygar�zs meg�p�l�se miatt nekik is parkol�si d�jat kelljen fizetni�k. A Kincs�nkb�l t�bben nemr�g k�lt�ztek a Hunyadi t�rre, sokan pedig m�s szervezetekb�l kapcsol�dtak be a konfliktusba. A civils�g mibenl�t�r�l sz�l� eszmefuttat�ssal a csoport nem azonosul, Varga Zsuzsanna szerint jellemz�en ezekkel az �rvekkel pr�b�lj�k �ket hiteltelen�teni. A t�rrel kapcsolatos konkr�t tervekr�l v�g�l a test�let el� ker�lt el�terjeszt�sb�l �rtes�ltek, amely - hivatkozva a particip�ci�ra - egy �tsz�z f�r�helyes m�lygar�zs �p�t�s�vel �llt el�. Ez az eset is k�sztette a V�degyletet �s a Szindik�tust egy k�z�s sajt�k�zlem�ny kiad�s�ra, amelyben egy Budapestre vonatkoz� alternat�v r�szv�teli folyamat tervez�s�t kezdem�nyezik.

R�szv�teli modell

A lakoss�g bevon�sa a telep�l�sek, t�rs�gek j�v�j�re vonatkoz� strat�gi�kba mag�t�l �rtet�d� az �rett demokr�ci�kban. M�r csak az�rt is, mert a politikusok tiszt�ban vannak vele, hogy ha nem b�rj�k a lakoss�g bizalm�t, nem v�lasztj�k �ket �jra. Itthon az�rt fordulnak egyre gyakrabban ehhez a m�dszerhez, mert a civil nyom�ssal ut�lag megbirk�zni sokkal t�bb energi�t ig�nyel, mint ha az elk�pzel�s megfogalmaz�sa ut�n r�gt�n a nyilv�noss�ghoz fordulnak. Az m�r eredm�nynek mondhat�, hogy vannak esetek, amikor a r�szv�telt nem megel�z�sk�nt, hanem az el�nyei miatt alkalmazz�k, mert megszerettetni p�ld�ul egy v�rosi teret, net�n a haszn�l�ikra b�zni a fenntart�s�t, legink�bb az � bevon�sukkal lehet. Ilyen k�s�rlet a nyolcadik ker�leti M�ty�s t�r megtervez�se, amit egy�bk�nt szint�n rengeteg kritika �rt. D�m�t�r Tam�s t�jtervez�, a Nemzeti Fejleszt�si �s Gazdas�gi Miniszt�rium tan�csosa szerint - aki a kilencvenes �vek eleje �ta seg�t r�szv�teli folyamatokat - a feleket a bizalomhi�ny jellemzi: a civil szektor zavarban van, ha a d�nt�shoz�kkal kellene egy�ttm�k�dnie, amazok pedig tartanak att�l, hogy a civilek belesz�lnak a dolgaikba. Hiba jellemz�en akkor cs�szik a folyamatba, ha nem tiszt�zott el�re, hogy kinek mi a szerepe �s kompetenci�ja (hiszen a v�gs� sz�t a d�nt�shoz�k mondj�k ki), ha nem nyilv�nos a folyamat minden f�zisa, vagy ha az azt moder�l� szakember kibillen a t�rgyilagos k�v�l�ll� szerep�b�l.

Somly�dy N�ra

S�g� M�g nincs hozz�sz�l�s.

�j hozz�sz�l�s Friss�t�s