Útnak indultak a józsefvárosi jégtörők

2012.07.08. - Index - Janecskó Kata

Megkapta a kulcsot a saját önkormányzati bérlakáshoz az első három férfi, akiket Józsefvárosban hajléktalanná vált emberként beválasztottak a modellprogramnak szánt LÉLEK programba. Közöttünk van Károly is, aki fél évvel ezelőtt, a program tényleges elindulásakor vállalta, hogy időről időre elmeséli az Indexnek, hogyan alakul az élete. Interjúsorozatunk utolsó, májusi részében még arról beszélt, hogy már nem bízik, csak reménykedik a költözésben. Most a postaládája helyét tervezgeti, és csillárt készül venni az új lakásba.

Pénteken, fél évvel és két nappal azután, hogy megnyitott a józsefvárosi LÉLEK Ház, saját lakáskulccsal a kezében elhagyta azt az első három ember. A LÉLEK Ház a józsefvárosi LÉLEK (Lakhatási, Életviteli, Lelki segítségnyújtási és Egzisztenciateremtési Közösségi) program központi épülete, kezdetben itt laknak együtt azok az emberek, akik valaha a nyolcadik kerületben vesztették el a lakásukat, és akiket a program megpróbál kivezetni a hajléktalanságból. Munkát, lakhatást (hosszú távon saját önkormányzati bérlakást), egészségügyi ellátást és személyre szabott mentorálást ajánlanak nekik.

A programot még szeptemberben, a hajléktalanokról szóló vitatott népszavazás után hirdette meg a kerület, az Index pedig december óta interjúsorozatban követi, hogyan alakul két résztvevő, Károly és Anna élete azóta. Anna nem, de Károly bekerült az első három olyan ember közé, akik a szakmai vezetés döntése alapján készen állnak arra, hogy egyedül éljenek az önkormányzat által biztosított szolgálati lakásban.

Fotó: Szémann Tamás

Kocsis Máté polgármester a LÉLEK Ház udvarán, a búcsúzkodás előtt a mai három kiköltözőt „három jégtörő hajónak” nevezte, akik „a mai naptól egyáltalán nem hajléktalanok többé”. Kocsis azt mondta: becslések szerint a kerületben 2500-2700 hajléktalan él, közöttük 150-200 olyan ember van, akik itt lettek hajléktalanok. Arról beszélt, hogy a LÉLEK programnak még messzi a kifutása, a mostani még csak az első ütem, a hosszú távú cél pedig az, hogy „mindenkinek legyen egy ilyen napja”.

Mielőtt a kulcsokat kiosztották volna, a programhoz szakmai segítséget nyújtó Baptista Szeretetszolgálat programigazgatója, Noéh András még elmondta, hogy szerinte „csodát sikerült ezzel csinálni”, Horváth Szilveszter, a LÉLEK Ház igazgatója az elveszített dolgok újra megtalálásáról mondott pár mondatot. Végül Kocsis átadta a három embernek a kulcsokat, az igazgató búcsúzóul megölelte őket, aztán ki-ki elindult a saját lakásába.

Károly, akit elkísértünk, gyors tempót diktált a Lujza utcai lakás felé vezető, nagyjából tízperces úton. A környéket jól ismeri, hajléktalanná válása előtt egy saroknyira lakott az új lakástól. „Én már hazai pályán vagyok” – mondta, ahogy befordult az utcába. A hatvanéves férfi a kertészetnél dolgozik, de most kivette a túlórák miatt összegyűlt szabadnapjait, hogy legyen ideje rendezkedni. Nemcsak ma, egész jövő héten szabadságon lesz.

Csütörtök este „jaffával meg süteménnyel” búcsúztatták őket a LÉLEK Házban maradók, lakásavató bulit pedig jövő hétre tervez, mert a hétvégén nála lesz a barátnője ötéves kislánya. A gyereket az apja neveli, hétvégenként van az anyjával, aki Károly szerint hivatalosan, tehát bejelentve ugyan nem költözhet hozzá, de sokszor lesz vele. A nő már megígérte, hogy segít takarítani, berendezkedni. Az első éjszakát még egyedül fogja tölteni Károly, napközbenre felmosást, pakolást tervezett.

A lakás a félemeleten van, az ajtó a belső udvarra néz, a szomszédoknál ruhák száradnak az ajtó előtt, van kint egy pingpongasztal is. Odabent még érezni lehet a friss festékszagot. Az ajtót, az ablakot rács védi a betöréstől. A lakás egy világos szobából, egy zuhanyzós fürdőszobából és egy konyhából áll. „A konyha álomszép” – mondta el Károly többször is még séta közben. A szolgálati lakás után bérleti díjat nem kell fizetni, csak a rezsit. Gáz nincs, ezért csak villany-, víz- és szemétdíjjal kell számolni. A fűtés is villanyról megy, csavarható gombbal lehet szabályozni a hőmérsékletet.

Károly a holmijának a nagy részét már korábban áthozta. Amikor megérkeztünk, egyelőre fekete szemeteszsákokban álltak a ruhák, egyebek a nappaliban. A bútorok ugyanolyanok, mint a LÉLEK Házban: egyszerűek és újak. A szobában van szekrény, éjjeliszekrény, ágy, asztal, két szék, vödörben tisztítószerek, a konyhában mosógép, kicsi hűtő. „Van lábas, vasaló, kávéfőző, hajszárító, mikró” mutogatta Károly jókedvően a konyhapulton felhalmozott, egyelőre dobozban álló tárgyakat.

„Minden megvan, ami kell egy embernek” – állapította meg, de azért még tervez pár beszerzést. Először is áthozza a meglévő, régi, eddig ismerősöknél, itt-ott tárolt holmiját: nagyobb hűtőt, sarokkanapét, tévét. Van még félretett pénze, abból nagyobb szekrényt, idővel majd új asztalt, székeket szeretne venni. A plafonról most még csupasz villanykörte lóg. Csillárt is vesz majd.

Súgó Még nincs hozzászólás.

Új hozzászólás Frissítés