Alf�ldi Gy�rgy: A politikai akarat ad t�bbletet a v�ros fejl�d�s�hez

Alf�ldi Gy�rgy �p�t�sz, a R�v8 Rt. vez�rigazgat�ja, a j�zsefv�rosi rehabilit�ci�r�l, v�ros, politika �s �p�t�szet �sszef�gg�seir�l - r�szletek egy hosszabb besz�lget�sbõl P�sztor Erika Katalin�val (�F).

A J�zsefv�ros �let�ben volt egy pillanat, valamikor a 19. sz�zad derek�n, amikor �gy tûnt, hogy k�zponti helyzetbe ker�lhet, de Budapest egyes�l�se (1872) ut�n az ugr�sszerû fejl�d�snek indult gy�ripar a Soroks�ri �t k�rny�k�re telep�lt. Ez a ter�let beragadt saj�tos kisiparos vil�g�val. Az 1830-as �rv�z lerombolta a megl�v� falusias telep�l�st, majd ipari elemekkel �tsz�tt udvarh�zas v�rosr�sz alakult ki, amit a sz�zadfordul� konjunkt�r�ja sem tudott �tt�rni. Az I. vil�gh�bor� ut�n J�zsefv�ros lassan fejl�d� r�sz maradt, n�h�ny mai napig l�that� torz�val. A Baross utca �s k�rny�ke k�rpitos, �veges, asztalos negyedk�nt 1945 ut�n m�g ink�bb elindult lefel�, hiszen ezek az ipar�gak elvesztett�k jelent�s�g�ket. Mindenki el�re gy�rtott b�tort, lak�st, konfekci� cip�t v�s�rolt.

V�rosfejleszt�si koncepci�nk abb�l indul ki, hogy a v�ros direkt m�don nem fejleszthet�, hanem term�szetes fejl�d�sen megy kereszt�l, amibe j�l vagy rosszul lehet beavatkozni. Megpr�b�lunk olyan kereteket szabni ennek a fejl�d�snek, ami szerint�nk a rossz ir�nyokat tomp�tja �s a j� ir�nyokat er�s�ti. Melyek ezek a j� ir�nyok? Azok, amelyek a legkevesebb k�z�ss�gi beavatkoz�st ig�nylik �s azok, amelyek legink�bb az eg�szs�ges piaci mechanizmusok k�zel�ben vannak. Egy v�ros k�l�nb�z� ter�letei versenyeznek egym�ssal, mindegyiknek az a c�lja, hogy j� legyen ott lakni �s hogy fenn tudja mag�t tartani. J�zsefv�ros ma nem k�pes eltartani �nmag�t, g�zer�vel dolgozik azon, hogy egy�ltal�n szinten maradjon. A ker�leti rehabilit�ci�s projekt elve az, hogy 50% alatti k�z�ss�gi r�szv�telt szabad csak felv�llalni, �s az �nkorm�nyzat a megtakar�tott p�nzt azokra a r�szekre k�ltse, amelyek a legrosszabb �llapotban vannak.

Egy szab�lyoz�si terv jellemz�en arr�l sz�l, hogy egy�n �s k�z�ss�g k�z� hova h�zom meg a hat�rt. Keretjellegû szab�lyoz�si tervet raktunk le az asztalra �s k�l�n �r�l�k, hogy polg�rmester�nk is a rugalmas szab�lyoz�s mellett �ll ki, amit ugyanakkor a f�v�rosi zsûrikben sokan t�madtak. A rehabilit�ci� kapcs�n mindig a szab�lyoz�si tervre helyezz�k a hangs�lyt, mik�zben ez csak az egyik eleme eszk�zrendszer�nknek. El�zetesen k�sz�tett�nk szociol�giai felm�r�seket, piackutat�sokat, amelyekkel egyr�szr�l azt pr�b�ltuk kitapogatni, hogy az itt �l� emberek merre menn�nek tov�bb, saj�t �let�tjukat hogyan alak�tan�k, m�sr�szr�l a piac mit v�r t�l�nk, mit szeretne, ha piacra vinn�nk. Ezut�n k�sz�lt a szab�lyoz�si terv, ami v�g�l is csak egy mûszaki keret.

Mindeddig meg voltam gy�z�dve arr�l, hogy a magyar �llam alkotm�nyos elhat�roz�sa, hogy lakhat�st biztos�t minden polg�r�nak, de ez nem �gy van. Ennek ellen�re �gy gondolom, hogy az �nkorm�nyzatnak gondoskodnia kell azokr�l, akik saj�t maguk k�ptelenek erre. Tiszt�n �s �tl�that�an ki kell v�logatni azokat, akik r�szorul�k: �k kapjanak t�mogat�st a b�rleti d�jra, �s a k�z�ss�g 100%-os t�mogat�s�t pedig csak azoknak biztos�tsuk, akik k�ptelenek �nmagukat fenntartani. Ez az, ami ma m�g nagyon szemles�t�sen zajlik, ezeket a l�p�seket soha nem meri felv�llalni egyik politikai er� sem.

Az eg�sz ker�letre kidolgoztunk egy olyan t�rsadalmi programot, amelynek le�rt �s deklar�lt c�lja, hogy az emberek ne j�rjanak rosszabbul, mindenki tudjon egyet el�re l�pni, hogy a lak�k mozgat�sa k�zben egy �tl�that�, emberhez m�lt�, fair folyamat mûk�dj�n. A ker�letben a rossz min�s�gû �nkorm�nyzati lak�sok ar�nya kiugr�an magas a f�v�rosi �tlaghoz k�pest, ezzel kell valamit csin�lni, k�l�nben eleve g�tj�v� v�lik b�rmilyen fejleszt�snek. E 12 ezres lak�s�llom�ny �tstruktur�l�sa az egyik legfontosabb c�l. A helyzet a gyakorlatban az, hogy az �nkorm�nyzat jelenlegi feladatainak csak kb. 10%-�t k�pes teljes�teni. Pr�b�ljuk meg ennek csak 50%-�t felv�llalni, �s annak 80-90%-�t teljes�teni. Ennek sokkal jobb lenne az optik�ja, sokkal tiszt�bb �zletet lehetne k�tni az egyes polg�rokkal. Itt ma m�g mindenki olyan hitben �l, hogy be kell menni, sorba kell �llni, vagy le kell fizetni valakit vagy szerencs�snek kell lenni, �s akkor lesz lak�sa. Sokkal tiszt�bb lenne 3-4 ezer olcs� �zemeltet�sû, j� �llapot� lak�s fel�p�t�se, amelyek�rt mindig beszedhet� annyi lakb�r, amib�l a lak�sok t�nylegesen fenntarthat�k. Ehhez illeszteni kell egy �rtelmes szoci�lis t�mogat�si rendszert azok megseg�t�s�re, akik nem b�rj�k a lakb�rt kifizetni. Ma a J�zsefv�rosban �l� nyolvanezer ember 10-15%-a nem lesz k�pes soha semmilyen b�rleti d�jat fizetni. Ez bizony el�g nagy kih�v�s: itt 8-10 ezer ember sz�m�ra kell lak�st biztos�tani.

A ker�letben megval�sul� els� nagy projekt�nk, a Corvin-Szigony el�k�sz�t�se alatt is komoly felm�r�seket csin�ltunk, mert sz�mtalan k�l�nb�z� �lethelyzet van, amire megold�si alternat�v�kat kell k�n�lnunk. Ezekb�l a felm�r�sekb�l j�ttek ki azok a b�zis-sz�mok, amelyek szerint az �nkorm�nyzatnak a k�zprogramra kb. 10,5 milli�rd forintra lesz sz�ks�ge. Az �nkorm�nyzat vagyonpolitikai oldalon jobban j�r, mert a 600 �j lak�s egy nagys�grenddel nagyobb �rt�ket fog k�pviselni, mint az az 1100 szutyok, amit le k�v�nunk bontani.

Szociol�gusok, �js�g�r�k k�r�ben a bont�sokkal kapcsolatban egy csom� sztereot�pia j�n el�, az �rintettek viszont erre a k�rd�sre v�ltozatosan reag�ltak, egy konkr�t helyhez csak a lak�k 15-20%-a ragaszkodik. Minden egyes embert kommunik�ci�s eszk�z�kkel is t�mogatni kell, hiszen itt nagyon sokan vannak, akik ezekkel a sz�p, sz�npadias dolgokkal, mint pl. j�v�k�p, nem tudnak mire menni, mert nem �rtik. N�znek t�v�t, tal�n olvasnak �js�got is, de nem j�n �t nekik az inform�ci�. Az ilyen embernek hi�ba tenn�nk ki p�ld�ul egy keretes hirdet�st arr�l, hogy a h�z�t holnap lebontjuk, biztos, hogy nem fogja fel. �ppen ez�rt a szem�lyes kommunik�ci�nak itt els�dleges szerepe van, fontos, hogy a kolleg�im menjenek �s ismerjenek meg mindenkit. Ez a m�dszer el�g j�l bev�lt, ezt mi tal�ltuk ki, m�shol offici�lisabb viszonyok vannak. Stabil pontt� kell v�lnunk az emberek sz�m�ra, ez az alapja az � biztons�g�rzet�knek is. B�r nagyon pozit�v visszajelz�seket kapunk, a tulajdonosok oldal�n neh�z a helyzet, hiszen k�t �nkorm�nyzat a tulajdonosunk, akiknek elvileg �r�lni�k kellene, hogy c�g�k felv�llalja ezt a szem�lyes kommunik�ci�ra �p�l� bizalom�p�t�si feladatot. Ez nem elv�r�s vel�nk szemben, ha finoman akarok fogalmazni, �s munk�nknak ez a legkalandorabb r�sze. A S�rk�ny [S�rk�ny Csilla - a szerk.] meg az �n szem�lyes garanciak�nt �p�lt�nk be a c�gbe, teh�t mi hitett�k el a kolleg�kkal, �k meg az emberekkel, hogy a k�z�ss�g komolyan t�r�dik a sorsukkal.

A Corvin-Szigony projekt ind�t�sakor �gy gondoltuk, hogy j� lesz az, ha a projektre egyetlen befektet�vel szerz�d�nk. Ha az orsz�g helyzete billeg, akkor is tud majd lav�rozni �s hosszabb t�von gondolkozni, amire munkafolyamatait �s p�nz�t is r� tudja �p�teni. Az alapkoncepci� most sem v�ltozott: a rehabilit�ci�t az �nkorm�nyzat, a k�z�ss�g ir�ny�tja. Hiba volt, hogy az el�z� tendern�l az emberek sz�m�ra ez az �zenet nem j�tt �t, az eg�sz a befektet� projektjek�nt jelent meg, holott ez rehabilit�ci�, nem egy z�ldmez�s beruh�z�s, ahol telket adunk el �s a befektet� azt csin�l, amit akar. Ut�lag �gy gondolom, hogy hiba volt hinni a kiz�r�lagos befektet�ben is. Ez Magyarorsz�gon - vagy tal�n eg�sz Eur�p�ban - ma m�g zavaros helyzetekhez vezethet. L�that�, hogy tavalyi pr�b�lkoz�sunkn�l a befektet� azonnal, az els� lehets�ges alkalommal megpr�b�lta megforgatni a k�z�ss�get. Nyugat-Eur�p�ban is l�trej�ttek a hozz�nk hasonl� funkci�j�, de m�s konstrukci�ban mûk�d� vegyesv�llalatok, amelyeket public-private partnership-nek neveznek (PPP, sz� szerint k�z�ss�gi-mag�n partners�g, mag�nfinansz�roz�s k�zc�lra). Ezekt�l csillog� szemmel v�rt�k a csod�t, mostanra a szak�rt�k �vatosan megfogalmazt�k, hogy ez ott is a k�zp�nzek megpumpol�sa. Pedig t�bbsz�z�ves praxisuk van abban, hogy egy k�z�ss�g hogyan t�rgyal az �zleti partnerekkel, a felek milyen met�dusokkal l�tes�tenek kapcsolatot egym�ssal. Az �zleti �let ott is lekezeli egy kicsit a k�z�ss�gi szf�r�t.

Ak�rmilyen rosszul mûk�dik is egy demokratikus rendszer a v�rosban, ez nem ok arra, hogy ne haszn�ljuk. A technokrat�knak �s a b�rokrat�knak semmi indokuk nincs arra, hogy a demokratikus int�zm�nyrendszert kiker�lj�k. Az, hogy a Nemzeti Sz�nh�z eset�ben ez a dolog ilyen falsul zajlott le, az �p�t�szeknek legal�bb annyira hib�juk, mint a politik�nak. Nekem m�g az is belef�r, hogy a politika hib�zzon. Mi�rt ne? Mi t�rt�nik? �tmilli�rd �ve nyomjuk itt az ipart ezen a goly�bison, abb�l nem tudom h�ny ezer �ve emberk�nt �s egyre ink�bb telep�l�sekbe rendez�dve, ebbe belef�r n�h�ny t�ved�s. A demokratikus rendszernek az �nkorm�nyzat a helye. A kolleg�im is mindig pip�k r�m, mikor elmondom nekik, hogy att�l, hogy megal�znak minket, bel�nk t�rlik a l�bukat, ezt nem lehet kit�r�lni. Aki v�rospolitik�ba akar beavatkozni, annak vagy be kell l�pnie egy test�letbe �s annak rendje �s m�dja szerint a d�nt�seket v�gig kell k�zdenie, vagy szak�rt�k�nt kell ezt a test�letet seg�tenie, hogy egyre jobb d�nt�seket hozzon, de a d�nt�s joga a test�letn�l marad. Nem lehet m�sutt. Ezt gondolom arr�l a k�rd�sr�l, hogy van-e olyan helyzet, amikor jobb egy technokrata j� d�nt�s, mint egy demokratikus rossz d�nt�s. Szerintem jobb a demokratikus rossz d�nt�s. Van ilyen. T�vedni joga van az embernek.

A v�ros nem �p�t�szeti k�rd�s. Az �p�t�szet jelen st�dium�ban nincsenek izmusok, sokkal ink�bb szt�rok - b�r �n azt mondan�m, hogy egy�nis�gek - vannak. Egyre ink�bb a saj�tos �letutak felmutat�sa t�rt�nik az �p�t�szetben is, �s �n hiszek is a kem�ny, szem�lyes felel�ss�gv�llal�sban. Ez t�rt�nik Richard Meier, Renzo Piano, Jean Nouvel vagy a t�bbi szt�r�p�t�sz eset�ben is: mindah�ny egyfajta �nazonos �s f�nyes �t. Amikor azt mondja a politikus Renzo Pianonak, hogy a Potsdamer Platz k�r�l olyan teret k�v�nok l�trehozni, amely kifejezi, hogy Berlin az eur�pai kult�ra f�v�rosa, amely felmutatja azt a kontinuit�st, ami az 1920-as �vek berlini metropolisz�t�l vezet korunk multim�dia biznisz�nek vil�g�ba, pontosan ez a politikai akarat az, amely t�bbletet ad a v�ros fejl�d�s�hez. Renzo Piano csin�lt erre egy Marlene Dietrich teret, s mindaz, ami ott fel�p�lt, abszol�t prec�z, pontos v�lasz. Itt m�r van design. Itt a producernek nagy felel�ss�ge volt abban, hogy hogyan v�logatja �ssze a filmben szerepl� szt�rokat. Piano volt a rendez� - meg p�r szerepet is � j�tszott ebben a filmben -, m�g a producer a politikus, azaz a berlini szen�tus volt. A v�rosk�p eszk�z. Berlin egy sz�pen iparosod� v�ros volt az 1920-as �vekben, Eur�pa egyik olyan v�rosa, amely nem az eur�pai modell ment�n fejl�d�tt, hanem egy new yorki t�pus� fejl�d�sen ment �t. Ugyanakkor Berlin nem kik�t�v�ros, nem kereskedelmi csom�pont, hanem egy mez�n �p�lt v�ros, amit az ipar �s a korabeli m�diabiznisz l�k�tt fel hihetetlen magass�gokba. Majd egy fasiszta v�ros lett bel�le, k�s�bb Kelet-Berlin �s Nyugat-Berlin, ami ut�n ott maradt egy olyan helyzet, amelyben Eur�pa f�l att�l, hogy Berlin esetleg nagy n�met f�v�ros akar lenni. A politikusok nagyon okosan kital�lt�k, hogy hogyan ker�lhetik ki a csapd�kat, mit lehet ebb�l kihozni, mi a c�l, hova tartanak? Akkor tal�lt�k ki a "Berlin, Eur�pa kultur�lis f�v�rosa" �zenetet. Berlinnek a h�bor� ut�n is voltak jelent�s nemzetk�zi �p�t�szeti projektjei, teh�t csak a hagyom�nyokat csatorn�zt�k egybe, �s Pianonak pontos forgat�k�nyvet adtak. Magyarorsz�gon az a baj, hogy a magyar �p�t�szek nem �rtik, hogy nem �k az �sz, hanem �k a k�z, ha durv�n akarok fogalmazni, �s a m�sik oldalon nem �rtik, hogy nem az �p�t�sznek kell kital�lnia, hogy mi az �zenet.

Mi itt J�zsefv�rosban pr�b�ltunk az es�lyek �s lehet�s�gek k�z�tt �gy lav�rozni, hogy legyen �zenete ennek a ter�letnek is. Azt, hogy mit gondolunk egy vil�gv�ros egyik szelet�nek �p�t�s�r�l, ma Budapesten csak veled tudjuk megbesz�lni. Ha a tegnapi �l�sen (lakoss�gi f�rumon - a szerk.) err�l - identit�sr�l meg ehhez hasonl�kr�l - csacsogtam volna, ott megk�veztek volna engem az �regasszonyok, de egy f�v�rosi �p�t�szeti zsûrin sem tudom elmondani, hogy pontosan mir�l van sz�. Att�l, hogy valakinek nem tetszik az �n h�zam, att�l az nem egy sutyty�, akit eszt�tika �r�kon kellene arra oktatnom, hogy szeresse az �n �p�t�szetemet, hanem azt kell bel�tnom, hogy � partner. Szerintem m�s szinteken is ez a gond: bej�n hozz�m egy butikos, aki a p�nzcsin�l�sban l�that�an profi, �s azt hiszi, hogy mindenhez �rt. Amerik�ban �s Nyugat-Eur�p�ban tal�n egyszerûbb vagy szisztematikusabb a rendszer, mert ott tudja a gazdag ember, hogy ha � egy profi m�zeumot akar csin�lni Los Angelesben, akkor az �p�t�szek k�z�tt is a profit kell megtal�lnia. Tudja, hogy n�veli az ingatlan �rt�ket, ha azt a legjobb tervezi. A profi sz�nh�zi igazgat� a saj�t h�z�nak berhencs �regasszony�t nem hozza be nemzeti sz�nh�z tervez�nek, hanem egy nemzetk�zi p�ly�zatot �r ki, �s a legjobbat k�ri fel. A m�sik oldalr�l n�zve: ha valaki kock�ztat a vagyon�b�l j�n�h�ny milli�rd forintot, az majdnem ugyanolyan szellemi teljes�tm�ny, mint vonalakat h�zni egy pap�rra, teh�t minimum partneri szinten kell �t kezelni, nem baromi len�z�en, hogy ez a b�d�s p�nzember adja ide a p�nz�t �s �n majd megmondom neki, hogy mi a j�. A partneri viszonyban �s ebben a Corvin-Szigony projektben az az �n feladatom, hogy seg�tsem �t abban, hogy a budapesti piacon unikum term�kkel tudjunk megjelenni, hogy az t�nyleg eladhat� legyen. Azt rem�lem, hogy komoly p�nzember ezt meg is fogja �rteni.