Üdvözöljük a MANESZOTA weboldalon!

Weblapunk a Budapest Józsefváros közepén elterülő Magdolna negyed

civil, alulról szerveződő lakossági oldala

amely helyet biztosít a Magdolna negyedi Szomszédsági Tanács

oldalának is (vagy fordítva?)

 és szinte minden oldalán az olvasói reagálásoknak.

	(Ide kattintásra közelebbi "fotók" tömbönként)

Kiemelkedő anyagunk: Magdolna cikkadatbázis

Ha véleménye van, ha nem akarja, hogy egyoldalúan csak hallgasson,
és mások mondják meg Ön helyett a "tutit", akkor itt reagálhat!
Legyen akár Helyi Téma, Józsefváros újság, József körút, Ingatlanmagazin, Amoro Drom,
Népszabadság, HVG, Építészfórum, Gazdasági Tükörkép, Rév8 oldal, RomaPage,
Ingatlan és befektetés, Origo, Index, Építész Fórum, Kultúrpart,
vagy bármilyen egyéb elektronikus és nyomtatott média.

A lényeg, hogy a Magdolna negyedről,
és a valóságról szóljon - az itt lakók érdekében!

A Magdolna negyedről: (a későbbiekben aloldalainkon részletesebben kifejtjük)

• A fogalom kialakulása. Az önkormányzat a kerület fejlesztési terveinek kidolgozásához elkülönített 11 kisebb területi egységet, amely közül az egyik a "Magdolna negyed" nevet kapta a legvállalhatóbb nevű utcája alapján. Több kérdés még nyitottá válhat (végleges-e a "területe", a neve, kialakul-e helyi azonosságtudat, egyáltalán szükség van-e erre a megkülönböztetésre, stb...)
• Területe. Az eredeti elképzelések szerint területének határai a Népszínház utca, (Teleki tér), Fiumei út, (Orczi tér), Baross utca, (Kálvária tér), Koszorú utca, Mátyás tér, Nagyfuvaros utca. Belső területei tehát az előzőeken túl a Kisfuvaros, Homok, Szerdahelyi, Dobozi, Lujza, Karácsony Sándor, Dankó, Szigetvári utcák egésze, és a Magdolna utca keleti része - kb. 12 ezer lakossal. Kérdés a határoló terek (főleg a Teleki tér, vagy annak Népszínházon "inneni" része a piaccal) hovatartozása, de akár az is, hogy a nyugatról szomszédos Csarnok negyed mennyiben más típusú városrész mint a Magdolna negyed, hosszabb távon is külön kell-e kezelni, jól vannak-e elválasztva. Újabban pedig a Magdolna negyeden belül is megkülönböztet az MNPIII egy, még a negyednél is kisebb térséget, az ún. "akcióterületet" - a közbiztonság/köztisztaság területén a negyedi átlagnál is súlyosabban terhelt részeket.
• Jellemzői. Három-négy emeletes épületek egy-két szintesekkel vegyesen, és rengeteg foghíjtelekkel. Szociálisan hátrányos helyzetű lakosság magas aránya, alacsony szintű önszerveződés, magas bűnözési aktivitás, budapesti szinten ide koncentrált és nem megfelelően kezelt hajléktalanok tömegei, alacsony szintű köztisztaság. Magas a roma lakosság aránya, nő a távolkeleti lakosok száma is. A korábban itt működő iparos műhelyek csak nyomokban maradtak meg, más negyedekhez képest nagyon sok a kocsma, a hosszan nyitva tartó - és drága - kisbolt.
• A jövő. Örvendetes, hogy a kerület vezetése elismerve az itteni problémákat, a Corvin-Szigony projekt farvizén ebbe a negyedbe is invesztálni kezdett. Kérdés, hogy e "szociális városrehabilitáció" mennyire hatékony, és lesz-e folytatása az MNP programok kifutása után. Mindenképp biztató, hogy lassan formálódik a helyiek összefogása is (Szomszédsági Tanács), amely ha méltó partnere lesz akár a kerület vezetésének, akár más szervezeteknek/intézményeknek, akkor meghatározó módon növelheti a térségre költött forintok hatékonyságát, a lakosság komfortérzetét, a problémák közmegelégedésre történő megoldását, és Józsefváros jó hírét.

Frank Sándor
szerkesztő
maneszota@gmail.com

Oldalunk folyamatosan frissül