�ttorlasz H�rmagyar�zat

Magdi �s Magdolna
K�t fesztiv�l �r�gy�n

A j�zsefv�rosi Magdolna-negyed a k�zelm�ltban k�t h�romnapos fesztiv�lt is „v�gig�lvezhetett”. Az els�t m�jus k�zep�n a Z�ld Fiatalok Egyes�lete szervezte, bevonva m�s civil szervezeteket, a m�sodikat r� egy h�napra a negyed rehabilit�ci�j�t is koordin�l� R�v8 Zrt. Mindk�t rendezv�nyen voltak gyerekprogramok, koncertek, b�f� �s n�mi k�z�ss�gfejleszt�si program is, ahogy illik: a Z�ld Fiatalok ker�kp�ros �gyess�gi versenyt hirdettek, �s a m�r lapunkban is bemutatott Tavaszmez� projektet, illetve a negyedet n�pszer�s�tett�k vet�t�seken, tabl�kon, a R�v8 pedig f�z�versenyt ind�tott �s egy, az esem�nyhez kapcsol�d� v�rosrehabilit�ci�s konferenci�t szervezett. Els�sorban mindk�t rendezv�nyt az eredetis�ge, �tletess�ge m�ri, ebben a felsz�nen nincs nagy k�l�nbs�g, az eredm�ny d�ntetlen, a l�togat�k mindenhol j�l �rezhett�k magukat, a vend�gl�t�s egyenl�s�get pedig ugyanaz a kocsma – a k�rny�ken h�res R�k�czi t�ri Csiga Cafe – biztos�totta.

Mindk�t fesztiv�l fontos �s sikeres kultur�lis esem�ny volt nemcsak a k�rny�ken �l�k, hanem az �rdekl�d� f�v�rosiak sz�m�ra is. A kor�bbi (le�nynev�n) Magdi Fesztiv�l megpr�b�lt a helyi zen�szekre �p�teni, �gy a fiatal magyar dzsesszmuzsikus-gener�ci� rendk�v�l tehets�ges roma zen�szeib�l �ll� egy�ttesek koncertj�t, a k�t zongorista-zeneszerz�, Ol�h Tzumo �rp�d �s Ol�h Dezs� tri�j�t lehetett meghallgatni a Roma Parlamentben, f�vend�gk�nt pedig a „helyi” taggal is b�r� Specko Jedno j�tszott. A k�s�bbi (asszonynev�n) Magdolna Napok a sz�les k�rben ismert DeLaDap! szt�rzenekart h�vta meg. Magdolna gazdagabb volt Magdin�l, ez valamennyi rendezv�ny�n l�tszott, profibb technik�val dolgozhattak, �s l�togatotts�guk is nagyobb volt, de ez mit sem von le a Magdi Fesztiv�l fontoss�g�b�l.

Ez az �r�s sz�nd�ka szerint nem fesztiv�lbesz�mol�, hanem a rendezv�nyek kicsit t�gabb kontextusba helyez�se, a negyed fejleszt�s�nek folyamat�ba illeszt�se (a szerz� a negyed lak�ja, t�voli szurkol�ja a Tavaszmez� projektnek �s sokszori v�lem�nynyilv�n�t� a R�v8 fel�). Ennek oka, hogy a fesztiv�lok �rtelmezhet�k a negyed rehabilit�ci�s folyamat�nak egy-egy kiemelked� esem�nyek�nt is, amelyek alkalmasak arra, hogy a k�rny�kbeliek �s t�volabb �l�k egy�tt sz�rakozhassanak, a negyed nem t�l j�l cseng� h�rneve v�ltozzon. Fontos, hogy a rendezv�ny sz�nes, profi m�don sz�rakoztat� jellege mellett a szervez�k mennyire tartj�k partnernek azokat, akiket vend�gekk�nt v�rnak, mennyire hisznek abban, lehet egy�ttm�k�dve, kultur�ltan elt�lteni a szabadid�t, illetve a k�r�lm�nyekkel, a kommunik�ci�val, sz�val a „k�r�t�ssel” mit is �zennek a l�togat�knak. E t�ren a r�szletekben n�ha apr�nak t�n�, de nem l�nyegtelen k�l�nbs�gek voltak.

Kezdj�k az el�k�sz�t�ssel: mindk�t program utcalez�r�ssal �s hangos koncertekkel j�rt, �gy a k�rny�ket t�j�koztatni kellett.

A Magdin�l ez �gy n�zett ki, hogy k�t h�ttel kor�bban a postal�d�kba dobtak ismertet�ket, majd pedig napokkal a program el�tt a parkol� kocsikra t�j�koztat� cetliket tettek, melyben jelezt�k, milyen rendezv�ny lesz �s az milyen k�nyelmetlens�ggel j�r. Emellett persze a meg�llni tilos t�bl�k is kiker�ltek, ami Magdoln�n�l is, csakhogy ut�bbin�l ez �s az aut�kra kitett k�zlem�ny volt az �sszes kommunik�ci�. A „hangosabb” fesztiv�l szervez�i nem tartott�k fontosnak, hogy a k�rny�ket k�l�n t�j�koztass�k �s egy�ttm�k�d�s�ket k�rj�k (�s most nem arr�l van sz�, hogy a szerz�t zavarta a program, mert fel�le ak�r lehetne ilyen rendezv�ny havonta, de a h�z lak�inak egy r�sze nagyon kiakadt).

Foly� �gyek

A buliz�st befoly�solja a h�zirend nev� „szab�lycsokor”. M�rmint ha van, mert Magdi ilyennel nem rendelkezett, szervez�i nem gondolt�k, hogy m�s szab�lyok vonatkoznak ott, mint a mindennapi �letben, azt pedig beosztott�k, hogy mindenhol legyen valaki, aki sz�ks�g eset�n rendelkez�sre �ll. Magdoln�nak r�szletes, a helyes viselked�st el��r� szab�lyzata volt, p�ld�ul „a rendezv�ny ter�let�n a k�reget�s tilos” ponttal, �s betart�s�ra �r�k fel�gyeltek. (A r�vesek sz�m�ra egy�bk�nt is fontos a rend: a Keszty�gy�rra folyamatosan biztons�gi �r vigy�z.) K�l�nbs�g volt a k�t „h�lgy” k�z�tt a mosd�-wc haszn�lat�nak rendszer�ben is. Magdi eset�ben a Roma Parlament valamennyi (igaz, csak kett� van) vizesblokkja rendelkez�sre �llt, plusz m�g k�t mobilwc. Magdoln�n�l ut�bbib�l est�nk�nt h�rom biztos�totta a komfortot, semmi m�s, legal�bbis a l�togat�k sz�m�ra. Ugyanis a koncertek alatt �ket nem engedt�k be a negyedfejleszt�si program r�szek�nt �tadott Keszty�gy�r k�z�ss�gi h�zba, �gy az ottani mosd�kat nem koptathatt�k. Volt, aki ez�rt a t�ren l�v� bokrokat �nt�zte meg, ki is k�s�rt�k miatta a rend�r�k a rendezv�nyr�l. Magdi �gyelt arra, hogy a k�rny�k egyik projektj�t b�rki megn�zhesse, ha �rdekli, kitabl�zta a Roma Parlament l�pcs�h�z�t, megmutatta a M�ty�s t�ri Patika-m�zeumot, ker�leti s�t�t szervezett, vet�t�st tartott. Magdolna az eg�sz orsz�gb�l vend�geket h�vott a konferenci�ra, ahova a helyiek nem voltak meginvit�lva. Ezt persze lehet term�szetesnek venni, azt viszont m�r nem, hogy a negyed fejleszt�s�nek konkr�t terveir�l nem t�j�koztatt�k a l�togat�kat, f�leg akkor, amikor a R�v8 munkat�rsai gyakran arra hivatkoznak, nem tudj�k el�rni a lak�kat, akik egy�bk�nt is t�ls�gosan �rdektelenek. Most pedig, amikor siker�lt, �k felejtett�k el az itt �l�ket felel�s m�don inform�lni. Az inform�ci�val egy�bk�nt is gond van, Magdit propag�lta egy k�z�ss�gi lap harmadik sz�ma, a Magdi �js�g, m�g Magdolna alkalm�b�l egy �j kiadv�nyt – Magdolna mozaik (H�rlev�l a Magdolna Negyed Program II.-r�l) – terjesztettek, melyben f�leg r�vesek nyilatkoznak munk�jukr�l. De ha m�g messzebbr�l n�zz�k, az is fontos, hogy mind a mai napig nem siker�lt egy m�k�d� honlapot �sszehozniuk.

„Az EU fizeti”

Magdolna a h�rek szerint hatmilli� forintot k�st�lt, Magdi kevesebb mint a tized�t. De ezzel nem lenne semmi gond, ha ez a k�z�ss�gfejleszt�s ter�n megt�r�lne, �s a k�lts�gekre t�rt�n� r�k�rdez�skor nem csup�n annyi lenne a v�lasz, hogy „az EU fizeti”. Biztos, hogy nemcsak a kultur�lis programokat t�mogatj�k, hanem a l�nyeg az integr�ci�, a p�ld�s kommunik�ci�, az egy�ttm�k�d�s lenne. Persze nem arr�l van sz�, hogy az �nkorm�nyzati tulajdon� c�g valamit direkt csin�lna rosszul, ink�bb az eg�sz rendszerrel van a baj. Ugyanis egy t�bb�ves negyedfej-leszt�si programn�l a k�rny�kbeliek a megrendel�k, nem a helyi politika, m�g a R�v8 term�szetes m�don els�sorban a tulajdonosi ig�nyeket szolg�lja ki, amik esetenk�nt elt�r�ek lehetnek a lakosok sz�nd�k�t�l. Nagyon fontos lenne a teljes nyilv�noss�g, de a mostani rendszer nem erre �szt�n�z, mert „egyszerepl�s”, mindent a R�v8 csin�l. Hat�konyabb, ha a r�szprogramoknak t�bb gazd�ja van, megval�s�t�sukra p�ly�zni lehet, �s a speci�lis tud�sok a v�llal�sok ment�n tudnak hasznosulni. Nem j�, ha mindent a „f�v�llalkoz�” v�gez. Elk�pzelhetetlen, hogy egy szervezet egyszerre tervezze, szervezze a negyed fejleszt�s�t, �nmaga v�gezzen mindent, hiszen sz�tforg�csol�dik, �s sz�pen lassan a k�zzelfoghat�, felmutathat� feladatok mell� sodr�dik. Munk�ja sor�n mindenbe min�l nagyobb ar�nyban be kellene vonnia a helyi er�ket, �rtve rajtuk a civil szervezeteket, int�zm�nyeket is. A helyiek m�g ellen�rizhetn�k is, hogy mi t�rt�nik az �rdek�kben, avagy r�juk hivatkozva. Azt�n a politika t�vol tart�sa mellett gyakorolni k�ne, hogy mindig minden l�p�st, d�nt�st a lehet� legalacsonyabb szinten hozzanak meg, mert akkor m�k�dik igaz�n, ha az �rdekeltek saj�tjuknak �rzik (ez sem �jdons�g, a szubszidia-rit�s elve t�bb uni�s orsz�gban r�sze a jogrendszernek).

A j� programok mellett hasznos lenne, ha a v�giggondol�sban seg�ten�nek a „negyed-rehabilit�l�k”, ha f�rumokat szervezn�nek, ha r��rn�nek arra a val�ban id�- �s energiaig�nyes munk�ra, melynek r�v�n a negyed bels� energi�i is aktiviz�lhat�k lenn�nek. Az is j� lenne, ha az EU-p�nzt r�szben erre ford�tan�k. A Magdolna-negyed a h�rek szerint modell�rt�k� rehabilit�ci�s program, de ezt a benne �l� �s tenni akar� emberek egy r�sze nem �rzi. Vannak l�tv�nyos, �nmagukban �rt�kelve j�l siker�lt programok (mint most Magdolna), de az eg�sz kev�ss� �p�t a lak�k aktivit�s�ra, a k�pess� t�telre, mert m�s a seg�t�k mentalit�sa. Nem vel�k, hanem �rt�k dolgoznak, legink�bb azt v�rj�k, hogy vegyenek r�szt a programokon, �s fogadj�k el, amit a fejleszt�k k�n�lnak nekik. Ez pedig csak kultur�lis programszervez�sre elegend�, k�z�ss�gfejleszt�sre sajnos kev�s, �s nem mell�kesen igen dr�ga mulats�g, melynek forr�s�t alapvet�en m�sra, t�bbre sz�nt�k.

A k�t fesztiv�l megk�zel�t�sei, tapasztalatai r�szben k�z�sek, m�sr�szt pedig k�z�ss� tehet�k, �s ha az eddigi benyom�sok, vagy a mostani felvet�sek ment�n le lehetne �lni besz�lgetni, m�r olyasmi kezd�dhetne el, aminek akkor sincs vesztese, ha nem sz�letik egy �jabb kultur�lis program bel�le.

Vir�g Tam�s

Magdi Fesztiv�l

Fot�k: Biro Angelika

S�g� M�g nincs hozz�sz�l�s.

�j hozz�sz�l�s Friss�t�s