Mi t�rt�nik a ny�cker k�ld�k�n?

Megjelent: hvg.hu

2007. szeptember 12., szerda, 10:31 • Utols� friss�t�s: 2007. szeptember 12., szerda, 10:31
Szerz�: Kov�cs Andrea (hvg.hu)

Egy finoman sz�lva is h�tr�nyos helyzet� negyed eset�ben �p�t�sz, szociol�gus, roma �s hajl�ktalan legyen a talp�n, aki megmondja, hogyan lehet mindenkinek j�. K�tmilli�rd forintot kapott uni�s forr�sokb�l a j�zsefv�rosi Magdolna negyed rehabilit�ci�j�ra a f�v�rosi �s VIII. ker�leti tulajdon� R�v8 Zrt. Hol kezdt�k, �s hol tartanak?

Utcasarok a Magdoln�ban. Kereszt�ton © Stiller �kos

„Mondtuk nekik, ha t�nyleg ezt akarj�k, seg�t�nk abban, hogy elmenjenek t�v�hez, r�di�hoz, hogy elmondhass�k, mi�rt el�gedetlenek vel�nk, v�g�l azonban siker�lt megbesz�lni a dolgot” – mes�li Alf�ldi Gy�rgy, a j�zsefv�rosi Magdolna negyed rehabilit�ci�j��rt felel�s R�v8 Zrt. vez�rigazgat�ja egy k�zelm�ltbeli „c�g kontra lak�k” konfliktusra eml�kezve. A negyedben �l�k bevon�s�val foly� b�rh�zfel�j�t�sban r�sztvev� lak�k ugyanis �sszefogtak, �s el�gedetlenkedtek a projekttel. A „r�vesek” �s a b�rl�k tal�lkoz�j�n azt�n kider�lt, azt szeretn�k, ha a c�g munkat�rsai seg�ten�nek rendezni a lak�k k�zti konfliktusokat is. „�t kellett gondolnunk, j�k-e az eszk�z�k, amikkel kommunik�lunk, �s tiszt�zni kellett, hogy mit v�rnak m�g t�l�nk az itt �l�k” – mondja Alf�ldi.

A szoci�lis rehabilit�ci�k�nt elh�res�lt „modellk�s�rlet” kapott hideget, meleget 2005-�s indul�sa �ta –  amellett, hogy azt mindenki elismeri: a kezdem�nyez�s helyes, az �tletek j�k, a sz�nd�k dics�retes, �s nem szabad hagyni, hogy a ter�let v�g�rv�nyesen elgett�sodj�k, �gy a f�v�ros legnagyobb �sszef�gg� szeg�nynegyede legyen. A korm�ny a Magdolna-rehabilit�ci�t a kiemelt programok k�z� emelte az eur�pai uni�s p�nzek eloszt�sakor, s �gy n�h�ny hete p�ly�zat n�lk�l �t�lte oda azt a k�tmilli�rd forintot, amely lehet�v� teszi a m�sodik szakaszra tervezett programok megval�s�t�s�t. A megval�s�t�st illet�en azonban vannak kritikai �szrev�telek a negyeden bel�l �s k�v�l is: van, aki az egy�ttm�k�d�s hi�ny�ra panaszkodik, m�s a p�nz eloszt�s�ban tal�l kivetnival�t, �s olyan is akad, aki a m�dszerekkel nem �rt egyet.

A Magdolna-program els� n�gy szakasz�ba (2005-2008) 821 milli� forinttal v�gott bele a F�v�rosi �s a J�zsefv�rosi �nkorm�nyzat tulajdon�ban l�v� R�v8. 2006-os elsz�mol�suk is jelzi, hogy melyikkel hogyan haladtak az els� szakasz elej�n: �p�letfel�j�t�sra 31 milli�t terveztek be (ebb�l 15 milli�t haszn�ltak fel), b�nmegel�z�sre 16 milli�t (3 milli�t haszn�ltak fel), k�z�ss�gfejleszt�sre a betervezett 7 milli� eg�sz�t, m�g a – tervek szerint eredeti funkci�j�r�l Keszty�gy�rra keresztelend� – k�z�ss�gi h�z kivitelez�s�re 246 milli�t sz�ntak, de a munka elh�z�d�sa miatt akkor csak 3 milli� forintot haszn�ltak fel. B�r volt terv az �temez�sr�l, �m egyes alprogramok (mint p�ld�ul a k�z�ss�gi h�z) cs�sz�sban vannak. A szkeptikusok �ppen ezt kritiz�lj�k. Meg persze m�st is.

Vir�g Tam�s, a Magdolna negyedben �l� szoci�lismunk�s-�js�g�r�, aki a programot egyik publicisztik�j�ban b�r�lta,  p�ld�ul a rossz kommunik�ci�t olvassa a „r�vesek” fej�re. Vir�g szerint c�lzottabb �s hat�konyabb k�zl�sre lenne sz�ks�g, a k�z�ss�gi f�rumok sokszor nem el�g hat�konyak arra, hogy inform�ci�k jussanak el a lak�khoz, visszajelz�st pedig a R�v8-hoz. Azt sem �rti, hogy a ker�leti lap mi�rt tud�s�t k�thetente �gy a programr�l, mintha l�tv�nyos lenne, holott – �rja – egyel�re nemigen l�tszanak eredm�nyek. Sokkal t�bb, a negyedet ismer� vagy a negyedben dolgozni v�gy� seg�t� szakemberre lenne sz�ks�g, hogy hat�konyan tudj�k kommunik�lni az esem�nyeket, �s az ott �l�k val�ban a saj�tjuknak �rezz�k a programot – v�li Vir�g. Az �p�t�szf�rumon azt kifog�solj�k a hozz�sz�lok, hogy a program gazd�i nem m�rt�k fel megfelel�en a terepet, �s a b�r�l�k a p�nzek csoportos�t�s�val sem �rtenek egyet.

M�ty�s t�ri �l�-k�vek. Nem pihen� hely © R�v8

„Lesznek szoci�lis munk�sok, de az els�, az el�k�sz�t� szakaszban m�g nem volt erre p�nz. A m�sodikban t�z szoci�lis munk�ssal szeretn�nk egy�tt dolgozni” – reag�l a kritik�ra Horv�th D�niel, a R�v8 �s a program egyik munkat�rsa. A k�z�ss�gi h�z kiemelt szerep�t pedig azzal magyar�zz�k a „r�vesek”, hogy ez lehet az a hely, amely a negyed k�zpontja lesz: befogad�, k�z�ss�get �s r�szv�telt k�n�l� pont. Horv�th azt mondja, �rti a b�r�l� megjegyz�seket, �s elismeri, hogy egyel�re nem l�tv�nyosak a v�ltoz�sok, de a m�sodik szakasz lesz az – magyar�zza –, amikor a megkezdett alprogramok �ssze�rhetnek �s a „k�zzelfoghat�bb” eredm�nyek meggy�zhetik azokat is, akik egyel�re el�gedetlenek.

„Igen, elkezdt�k, de minek?! N�zze meg, hogy n�z ki most a t�r, n�gy �ve �j�tott�k fel, most meg csak egy s�derhalom �ll a k�zep�n, n�ha van valami zs�roskenyeres �sszej�vetel!” – magyar�zza egy �tven k�r�li f�rfi a negyed „k�ld�k�nek” sz�m�t� M�ty�s t�ren, az egyik legfontosabb igazod�si pontk�nt sz�mon tartott – �tad�s�t 2007 okt�ber�re �g�rt – k�z�ss�gi h�zzal szemben. Egyel�re egy kis j�tsz�t�r, n�h�ny pad �s a szomsz�dos iskol�ban festett sz�nes �l�-k�vek jelzik, hogy elkezd�d�tt a munka. „Val�ban k�s�sben vagyunk, de ez csak az�rt van, mert a program alapja, hogy az itt �l�k k�v�ns�gai szerint alak�tsuk ki a teret, hogy a kisgyerekes anyuka, az id�sek otthon�ban lak�k, a fiatalok, a kuty�sok, vagy – am�g a helyzet�k m�sk�pp nem rendez�dik – a hajl�ktalanok is tal�ljanak maguknak egy szegletet itt” – �rvel Horv�th D�niel. A program megismertet�s�re, az �tletek begy�jt�s�re, a probl�m�k �tbesz�l�s�re lak�gy�l�seket szerveztek, szem�lyesen besz�lgettek az �rdekeltekkel, �s igyekeztek �sszehangolni az ig�nyeket.

Olyan mint egy p�rkapcsolat, napr�l-napra v�ltozik

Kreat�v program kisiskol�soknak. Arculatform�l�s © R�v8

A negyeddel kapcsolatban h�rom dolgot gyakran lehet hallani: sok a cig�ny, sok a szeg�ny, vesz�lyes k�rny�k. „�p�l itt a k�z�ss�gi h�z, nemsok�ra k�sz lesz, azt�n tele lesz ol�hcig�nyokkal” – mondja nevetve egy tizen�ves magyarcig�ny l�ny, akivel besz�lgetni kezd�nk arr�l, mit tud a negyed meg�jul�s�r�l.

„Jobb ezeket elker�lni, �n nem f�lek, 40 �ve itt lakom, de ha nagy galerit l�tok, �tmegyek az utca m�sik oldal�ra” – mutat egy id�s asszony a mellett�nk besz�lget� cig�ny gyerekekre. „Nem rossz itt, de a hajl�ktalanok eg�sz nap zajonganak, a kapualjba vizelnek �s verekednek, elviselhetetlenek” – panaszkodik az egyik meg�jul� h�z lak�ja. „H�zon bel�li” ellent�tek teh�t vannak, ahogy minden m�s ker�letben is: cig�ny �s nem cig�ny, egyik roma �s m�sik roma, hajl�ktalan �s b�rl� k�z�tt.

A k�rny�k k�zbiztons�g�r�l az ott �l�k azt mondj�k: r�gen rosszabb volt. A R�v8 h�sz-harminc h�z kapuj�ra z�rat szerelt, �s t�bb helyen a kapuk f�l� vil�g�t�st is. „Am�g nyitva volt a kapu, mindig ellopt�k a vir�gaimat, de most sz�pen n�nek” – mes�li a 79 �ves Nusi n�ni, aki �tven �ve lakik az Erd�lyi utc�ban. A Dank� utc�ban, az �l� Udvar program keret�ben meg�jul� h�zban Balog Guszt�v azt mondja: miel�tt z�rhat� lett a kapu, a hajl�ktalanok bej�rtak a kertj�kbe. A fel�j�t�sban r�sztvev�k el�gedettnek t�nnek. „Ma igen, de lehet, hogy holnap majd k�rd�re vonnak valami�rt, amit m�lt�nytalannak tartanak” – mondja Alf�ldi Gy�rgy vez�rigazgat� arra utalva, hogy ha nem siker�l azonnal megv�laszolniuk a felmer�l� k�rd�seket, akkor pillanatok alatt elillan a nehezen megszerzett bizalom, egyetlen megv�laszolatlan k�rd�s is megv�ltoztathatja a k�zhangulatot. „Olyan, mint egy p�rkapcsolat, napr�l-napra v�ltozik” – sz�l a plasztikus hasonlat.
 

Az �p�l� k�z�ss�gi h�z. Publikus t�t © Stiller �kos

A „r�veseknek” az�rt sem volt k�nny� dolguk, amikor belev�gtak a Magdolna-negyed rehabilit�ci�j�ba, �s bizalom�rt kopogtattak a negyedben, mert

a Corvin-Szigony Projekt „kik�lt�ztet�s t�rt�nete”

ide is eljutott,   s hasonl� megold�st rem�ltek itt is a helyiek, vagyis �j, jobb konfortfokazat� lak�st jobb k�rny�ken. Csakhogy a Magdolna negyedben nem kopogtatnak v�llalkoz�k, �gy a rehabilit�ci�t az �nkorm�nyzatnak �s a lak�knak k�z�sen kell elv�gezni.

A b�rl�k bevon�s�val zajl� fel�j�t�sok – a programban r�sztvev� n�gy h�zban – sikeresnek t�nnek. A lak�k nagy r�sze vir�got �ltet, j�rdak�veket tesz le, padot bark�csol, ha ideje engedi. A R�v8 lakb�r-kompenz�ci�ban tervezte honor�lni a k�zrem�k�d�st, de ennek a m�dj�t m�g nem siker�lt kidolgozni. A ker�letben az �nkorm�nyzat ny�ron emelte �tlagosan 217 sz�zal�kkal a lakb�rt (a 8-10 ezer forintos lakb�rekb�l 20-25 ezer forintos d�jak lettek). Igaz, a Magdoln�ban 30 sz�zal�kkal alacsonyabb volt a b�remel�s, �s a ker�letben emellett bevezett�k a szoci�lis alapon m�k�d� lakb�rt�mogat�si rendszert. „Jelenleg m�s t�pus� kompenz�ci�val dolgozunk, de szeretn�nk, ha a lakb�r-kompenz�ci� is beker�lne a rendszerbe”- mondja Horv�th D�niel. Most ny�l�sz�r�k cser�j�t vagy a lak�sban sz�ks�ges fel�j�t�sokat v�laszthatj�k a munk�t v�llal�k.
 

Kert�szked�s a h�z udvar�n. H�gyszag �s b�d�ske © Stiller �kos

„Szabolcsb�l j�tt�nk f�l n�h�ny �ve, akkor m�g j� volt, most egyed�l nevelem a h�rom gyereket, csak alkalmi munk�t kapok, a lakb�r a h�romszoros�ra emelkedett, nemsok�ra pedig azt is megmondj�k, hogy �letvesz�lyes-e a lak�s” – sorolja a 35 k�r�li f�rfi, akivel az egyik romos h�z gangj�n tal�lkozunk. „Mire j�, ha �rnak err�l, �gysem t�rt�nik itt semmi, nekem m�r k�tszer �g�rtek lak�scser�t, �s m�g mindig itt vagyok” – mondja, amikor arr�l faggatom, hogy mit tud a negyed rehabilit�ci�j�r�l. A munkan�lk�liek magas ar�nya miatt a Magdolna-program egyik alprogramj�nak c�lja a foglalkoztat�s �l�nk�t�se, a helyi v�llalkoz�k seg�t�se. Ez t�nik a legkev�sb� kivitelezhet� feladatnak – teszem sz�v� a R�v8-n�l. „Ez �gy van, de vannak �tleteink, �s rem�lj�k, hogy be tudjuk vonni a helyieket” – magyar�zza S�rk�ny Csilla, a program egyik munkat�rsa. A tervek k�z�tt szerepel egy olyan rendszer kidolgoz�sa, amelyben az �nkorm�nyzat min�s�ten� �s aj�nlan� ki az itt �l� szakembereket az itt �l�knek.

„Sokan, akik kritiz�lj�k, amit csin�lunk, azt sem tudj�k, mivel foglalkozunk nap mint nap, csak azt ism�telgetik, hogy m�g mindig h�gyszag van a h�zakban” – mondja Horv�th D�niel. Eddig azon dolgoztak, hogy megteremts�k a programok alapj�t �s l�trehozzanak egy civilekb�l �s lak�kb�l �ll� er�s k�z�ss�get, akik majd 2010, az uni�s t�mogat�s felhaszn�l�sa ut�n is tov�bbviszik a programot – magyar�zza. A kritikusok pedig azzal �rvelnek, hogy ha csak a lak�k egy r�sz�t siker�lt bevonni, akkor a t�bbs�g nem �rzi mag��nak a dolgot, �s ennek hi�ny�ban tal�n meg sem val�sulnak a j�l hangz� tervek. Ekkor pedig j�hetnek a szok�sos fanyalg�sok, hogy „nem lehet ezeken seg�teni”, �s �jabb t�pot kap a k�zv�leked�s, miszerint az itt �l�k „�rdemtelenek” b�rmire. A rehabilit�ci�s program – a tervek szerint – 2020-ra fejez�dhet be, a most sz�letettek 13 �vesek lesznek akkor.

S�g� M�g nincs hozz�sz�l�s.

�j hozz�sz�l�s Friss�t�s