Romák kezében Józsefváros jövője
Budapest VIII.kerületében szavazhat a legtöbb kisebbségi szavazó. Október 3-án ezerkétszázhuszonegy cigány adhatja le voksát a választásokon. Benga-Oláh Tibort, a józsefvárosi Cigány Kisebbségi Önkormányzat elnökét kérdeztük.
2010. augusztus 3. kedd 07:58 - Fontos Erzsébet
A legtöbb roma ebben a kerületben regisztrálta magát a Választói Jegyzékbe. A választási aktivitás csökkenő vagy növekvő tendenciát mutat?
Az évek során Józsefváros cigány lakossága gyarapszik. Ennek ellenére ez a választó bázis az itteni lakosság tíz százalékát sem éri el. Négy évvel ezelőtt nyolcszázan, mára jelentősen többen vették fel magukat a Jegyzékbe.
A roma kultúra milyen pozíciót foglal el Józsefváros történelmében?
Az egységben vizsgált roma kultúra ennek a kerületnek a történelmében kitűnő helyen szerepel. Ez a városrész a magyar cigányzenészek bölcsője. Gondolok itt Járóka Sándorra, Lakatos Sándorra, Toki Horváth Gyulára, Szakcsi Lakatos Bélára és Cziffra Györgyre.
A helyi cigányság jelenleg hogyan illeszkedik be a kerület társadalmába?
Itt a cigányok és nem cigányok évszázadok óta békében és szeretetben élnek együtt. Soha nem volt roma-magyar ellentét, mint más városokban. Arra törekszünk, hogy a jövőben se legyen ez másképp.
Az Erdélyi utca és annak környékén sétálva a látkép nem erről a békés együttélésről tanúskodik!
Magdolna Negyed Program
Teleki téri piac rekonstrukció
Cél, hogy a piac megújítását a jelenlegi tulajdonosokkal és árusokkal együttműködve megvalósítani, a meglévő kisárusok megtartása és helyzetük javítása mellett.
Orczy Negyed Program
A fejlesztések célja, hogy a környezet helyreállításán, rekonstrukcióján keresztül az Orczy kert visszanyerje fővárosi jelentőségét, és a kerület, valamint az egész város lakossága számára kulturált kikapcsolódási, szórakozási lehetőséget jelentsen.
Ganz Negyed Program
A Ganz-Mávag területen az önkormányzati szabályozó eszközeivel, közvetett módon
beavatkozhat a változások irányításába, melynek eredményeként kialakulnak a terület áttörései, feléled a belső úthálózat, a területen rendezett viszonyok között vállalkozási/kereskedelmi zóna erősödik meg. A nehézipar fokozatosan elhagyja a területet, csökkentve a környezeti terhelést.
Tapasztalataim szerint a Teleki tér környékén nem magyar cigányok élnek. Ők Romániából bevándorolt cigányok, akik a kerületben telepednek le. Nem tudni mi okból tartózkodnak itt. Nem ismerem őket, csak látom, hogy ott lődörögnek az utcákon. Természetesen nem csak Romániából bevándoroltak vannak, hanem vidékről betelepültek is. Ők az utcán, a piac környékén és az Erdélyi utca- és Népszínház utca végén lézengenek. Akik ezt a környéket megszállták, nem nyolcadik kerületi lakosok. A helybéliekkel semmi gond nincsen, a bevándorlókkal annál inkább.
Mi van azokkal a romákkal, akik az utcán züllenek és nincs munkahelyük?
Nagy problémát jelent, hogy az országban és Józsefvároson belül is a cigány lakosok hatvan-hetven százaléka munkanélküli. Gyalog közlekedve úton-útfélen azt tapasztalom, hogy az emberek munkát keresnek és ez még az ismeretségi körömben is tapasztalható. Sajnos súlyos a helyzet.
A cigányok a diszkrimináció vagy az alacsony iskolai végzettség miatt nem kapnak munkát?
Ennek több oka van. Hivatalom, a józsefvárosi Cigány Kisebbségi Önkormányzat Dr. Kocsis Máté polgármester úrral megállapodott abban, hogy létrehoz közhasznú dolgozókat. Ötven magyar cigányzenész fog zenét szolgáltatni Józsefváros intézményeiben és különféle rendezvényeken. Természetesen a látogatóknak ez ingyenes, a fellépők fizetést kapnak cserébe. A tagok számát jövőre duplájára, száztagúra emeljük. Mi nem a híres száztagú cigányzenekarral akarunk rivalizálni, csupán minél több romát bevonni olyan tevékenységekbe, amiért legalább a minimálbért megkapják.
A nyugdíjasok körében harminc főt szeretne az önkormányzat önként foglalkoztatni. Arra is gondoltunk, hogy több területen, kamionokon kellene árusító helyeket létrehozni. Ezekből egyes családok meg tudnának élni. Ebben a felvetésben jó lehetőséget látok és ennek kapcsán az önkormányzat figyelembe veszi a kisebbségi önkormányzat véleményét.
Sok összetevője van a romák felemelkedésének, de úgy gondolom, hogy jelen pillanatban a tűzoltás a munkahelyteremtésre vonatkozik. Természetesen nagyon sokat tárgyalunk, hogy munkát teremtsünk. A programunkban benne van, hogy a polgármester úr ezzel kapcsolatban több vállalkozóval is tárgyal.
A túlnyomó részben iskolázatlan, munkanélküli cigányság hogyan tud zsarolás és befolyásolhatóság nélkül reálisan szavazni?
Az „őslakosság” tudatosan szavaz. Nem lehet zsarolással befolyásolni őket. A bevándorolt, problémás réteg, akikről eddig beszéltünk, nem a kerületben laknak. Ők nem potenciális szavazópolgárok. A több mint ezerkétszáz regisztráló egyben tudatos szavazó, aki a választásokon és a most következő önkormányzati – és kisebbségi választások során is tudja, mit akar.
A közeljövőre nézve Józsefváros milyen új fejlesztéseket tűzött ki maga elé?
A VIII. kerület komoly fejlődésnek indult, itt gondolok a lakhatatlan negyedek felbontására és újítására. A kiemelt változtatási pontok a Magdolna-, Orczy-, és Ganz- negyed programjára vonatkoznak. Emellett fontos az évek óta folyó Corvin Project, a Palotanegyed Program és a Tavaszmező utca sétálóutcának való kiépítése.
A későbbiekben az Orczy-programon belül elkezdik a Diószegi utca és környékének rekonstrukcióját, ami már nagyon rossz állapotban van. Reményeink szerint ennek helyébe egy új negyedet fognak létrehozni. Szükséges az iskolarendszer rendbetétele és az Auróra utcán belül az orvosi rendelő megújítása is.
Milyen eredményre számít a választások során?
Két ember bejelentette, hogy megválik a cigány önkormányzattól, ezért a jelenleg öttagú testület október 3-án négytagúvá válik. Akkortól a cigány kisebbséget Benga-Oláh Tibor, Németh Ottó, Csikós Éva és új tagként Katy Horváth Lajos - aki a Fővárosi Roma Oktatási és Kulturális Központ (FROKK) főigazgatója és egyben hegedűművész képviseli az önkormányzatban. Bízunk a győzelemben és reméljük, hogy mind a négyen bekerülünk a Roma Önkormányzat Testületébe.
| 
AJÁNLOM AZ OLDALT
Súgó