Józsefváros kiváló adottságokkal rendelkezik
Interjú Csécsei Bélával, a VIII. kerület polgármesterével
u Józsefváros rehabilitációja évtizedek óta a kerület legfontosabb programja. Most – lakáspiaci hírek szerint – óriási lendületet vettek az események. Mi rejlik a látványos eredmények mögött?
– A kerület töretlen fejlõdése az 1990-es évek közepe óta tart. A jelenlegi eredmények egy közel évtizedes elõkészítõ munka, jól kigondolt komplex fejlesztési stratégia következményei. A megújítás mûhelyének a Rév8 Zrt. tekinthetõ, amelyet 1997-ben a kerület azért hozott létre, hogy kidolgozza, majd megvalósítsa azokat a városmegújító programokat, amelyek napjainkban már kézzelfoghatóvá váltak. Józsefváros kiváló adottságokkal rendelkezik; ezek játszottak meghatározó szerepet abban, hogy például a Corvin Sétány program, korábbi nevén Corvin-Szigony projekt, mint a kerület ingatlanpiaci fejlesztésének zászlóshajója, Közép-Európa legnagyobb lakóterületi rehabilitációja ilyen mértékben kibontakozhatott.
u Egy városrész rehabilitációja nem csak az épületek újjászületését jelenti. Mi a megoldás a szociális és társadalmi rehabilitációra?
– Kerületünkben hatványozottan kerül elõtérbe ez a kérdés. A Józsefvárosban jelenleg futó, két városnegyedet átfogó regenerációs programot az életminõséget meghatározó három nagy szféra – társadalom, gazdaság, környezet – szerint dolgoztuk ki. Ezek mentén fogalmaztuk meg a legfontosabb értékeket, melyeket mindenekelõtt szem elõtt kell tartanunk. A Rév8 Zrt. szárnyai alatt 2000-tõl indult meg a korábban épületekre koncentráló rehabilitáció helyett az a városrész méretû, komplex városmegújítás, amelynek elsõ eleme a Corvin Sétány projekt. A legfontosabb cél a kerület iránti piaci érdeklõdés további erõsítése volt: a Corvin mozi mögötti terület teljes megújítása, olyan feltételek mellett, hogy mindenki, akinek a megújítás során lakóhelyet kell váltania, minden tekintetben jobb életkörülményeket kapjon, mint amelyek között jelenleg él.
u Gondolom, mindez igaz a Magdolna negyedre is…
– A Corvin sétánynál szerzett tapasztalatok adtak alapot ahhoz, hogy a Fõvárosi Önkormányzat támogatásával megindítsuk azt a szociális városrehabilitációs programot, amely már kifejezetten a szociális kapcsolatok, a társadalmi szövet újrafonását tekinti elsõdleges céljának. A lakók bevonására építõ Magdolna negyed szociális városrehabilitációs modellkísérlet program hazánkban egyedülálló módon szakít a hagyományos városrehabilitációs gyakorlatokkal. Az 2005 októbere óta zajló program átfogó célja megállítani az itt lakók egyre súlyosabb társadalmi leszakadását, a fokozódó szegregációt, folyamatosan csökkenteni a családokban felhalmozódott és generációkon keresztül öröklõdõ hátrányokat, elõsegíteni a szegénységi spirálból történõ kitörést, megszüntetni a társadalomból való kirekesztettséget. A leromlott épített környezet megújítása és az egyedi arculatú, vonzó városi közterület kialakítása segít megvalósítani a projekt egyik fõ célját: erõsíti a negyed társadalmi kohézióját. A másik fõ célt, a negyed lakhatóvá tételének támogatását, az új közösségi – kulturális – helyek létrehozásával, például a kesztyûgyár Közösségi Ház épületének kialakításával éri el. Így a városrész képes lesz befogadni és a különbözõ kultúrájú és társadalmi háttérrel rendelkezõ rétegeket, generációkat.
u Sok kisebb-nagyobb befektetõ jelent meg a kerületben. Hogyan lehet õket ösztönözni, és miként lehet velük közös nevezõre jutni?
– Egymásra vagyunk utalva. A befektetõnek jó megközelíthetõségû, jó adottságú fejleszthetõ területekre, telkekre van szüksége, a kerület pedig nem csak ma, hanem még a jövõben is rendelkezni fog ilyenekkel. Ugyanakkor a kerületnek is rendkívüli szüksége van új építésû, jó minõségû lakóingatlanokra, hiszen köztudott, hogy a lakáskörülmények itt hagynak “némi” kívánnivalót maguk után. Azt gondolom, ha az önkormányzatnak van egy jól átlátható, megbízható, hosszú távú fejlesztési politikája, és ehhez rendelkezésre áll egy olyan szakmai stáb, mint amilyen a Rév8 Zrt., amely biztosítja a szakmai hátteret, akkor a sikeres fejlesztések megvalósításához már csak befektetõi szándék szükséges.
u Az önkormányzati választás eredményének vajon lehet-e tétje Józsefváros sokszínûségének megõrzése, ugyanakkor megállíthatatlannak tûnõ megújulása?
– Bízom abban, hogy nem. Most a tapasztalat beszél belõlem, hiszen olyan fontos, mondhatni stratégiai kérdésekben mint a kerület fejlõdését tizenöt évre meghatározó, nemrég elfogadott kerületfejlesztési koncepció kidolgozása és elfogadása sikerült összhangot teremteni; felsorakozott mellette minden politikai erõ.
u Milyennek képzeli tíz év múlva Józsefvárost?
– Egy évtized múlva véget ér a Corvin Sétány program, 365 000 négyzetméter új épülettel, 20 000 négyzetméter új közterülettel, köztük jelentõs zöldterülettel gazdagodik a kerület. A lakások mellett új otthonokra talál a munka, a szórakozás és a kultúra. Egy új városközpont születik. A Pál utcai fiúk program keretén belül ebben a kulturális városrészben találkozhatnak majd kicsik és nagyok, helyiek és idelátogatók a Józsefváros talán leghíresebb irodalmi mûvének szereplõivel, helyszíneivel. Tíz év múlva már szemmel látható pozitív változásokat tapasztalunk a Magdolna negyed program eredményeként is. A Mátyás tér valódi közösségi hellyé válik, ahol a Közösségi Ház rendezvényeit látogatók együtt beszélhetik meg élményeiket. Az Erdélyi utcai iskola mint nyitott általános iskola és gimnázium lesz vonzó a szülõk számára. A felújított épületek 21. századi életkörülményeket nyújtanak, amelyet a megújításból is részt vállaló, így otthonaikhoz, a kerülethez is szorosabban kötõdõ lakóközösségek népesítenek be.
u K. N.
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
Súgó