Helyi állástalanokkal újítanának fel egy józsefvárosi negyedet

A fővárosi és a VIII. kerületi önkormányzat, illetve a két helyhatóság közös cége, a Rév8 Rt. kezdeményezésére idén ősszel elindul a szociális városrehabilitáció a Magdolna-negyedben, jelentette be csütörtöki sajtótájékoztatóján Geberle Erzsébet, a Fővárosi Közgyűlés szociálpolitikai és lakásügyi bizottságának elnöke. A program érdekessége és különlegessége az, hogy szeretnék a jelenlegi lakosságot megtartani a környéken, vagyis a többnyire szegény, roma családokat nem akarják kiszorítani a negyedből, tette hozzá Csécsei Béla, Józsefváros polgármestere.

Mindazonáltal azt is akarják, hogy a helybeli lakosság részt vegyen a negyed felújításában, amelynek első üteme négy évig tart majd. Ehhez különböző konstrukciókat dolgoztak ki, amelyeket felajánlanak a többnyire bérlakásokban élőknek. Így például a lakások komfortosításhoz hozzájárulhatnak az ott élők anyagilag is, de felajánlhatják például csak a munkaerejüket, amelyet vagy fizetésért tehetnek, vagy pedig a később fizetendő lakbérbe számítják be hozzájárulásukat - erről már a Rév8 vezérigazgatója, Alföldi György beszélt. (A környéken kevés a tisztán magántulajdonban lévő társasház, az ingatlanok nagy része a józsefvárosi önkormányzat tulajdona, ahol rendkívül rossz helyzetű bérlők élnek többségében.)

Hol is van a Magdolna-negyed?!

Ha valaki eddig még nem hallott a Magdolna-negyedről, az ne lepődjön meg. Ezt az elnevezést pár éve találták ki a Józsefvárosban, ahol 15 éves kerületfejlesztési stratégiát hagyott jóvá a képviselőtestület. Ennek jegyében keresztelték el a környéket az itt lévő Magdolna utcáról. A negyedet a Nagyfuvaros utca, a Népszínház utca, a Fiumei út, a Baross utca, a Koszorú utca és a Mátyás tér határolja.

Az itt élő 12 ezer ember egy része munkanélküli (legalább 10 százalékos az állástalanok aránya), mintegy kétezren nyolc általánossal vagy azzal sem rendelkeznek. A bűnözés és a rossz állapotban lévő lakások aránya is magas a környéken, éppen ezért a jelenlegi lakosság megtartásával együtt oktatási, szociális és bűnmegelőzési programokat is indítanak az önkormányzatok.

Az újságíróknak kiosztott dokumentumból kiderül az is, hogy a Mátyás tér 15. szám alatti, évek óta üresen álló kesztyűgyár átalakításával létre lehet hozni egy olyan komplexumot, amely helyet tud biztosítani alternatív kulturális és oktatási programoknak és a fiataloknak. Az épület a Józsefvárosi Önkormányzat tulajdonában van, a műhely évek óta üresen áll, az ingatlanon található két lakásban jelenleg is bérlők laknak. Az épület átalakítására a tervek elkészültek, az együttműködési megállapodás megkötését követően kezdődhet a tendertervek elkészítése és kivitelezés meghirdetése. Az épület átalakítását Rév8 Rt bonyolítja majd le.

A konkrét lakásfelújítási projektek, amelyek kapcsolódnak a közösségi tevékenységekhez, szintén mintegy 300 millióba kerülnek, vagyis ebből is látszik, hogy nem nagy volumenű pénzosztásról van itt szó, hanem a környék lakóinak fokozatos bevonásáról az építkezések elfogadásába. Rá kell venni ugyanis a rendkívüli szegénységben élőket arra, hogy komfortosítsák a lakásaikat, de az ezután hirtelen megnövekedő lakbérköltségeket nem szabad azonnal áthárítani rájuk - hangsúlyozta Alföldi György.

Összesen 821 milliót költenek a negyedre

A fővárosi és a józsefvárosi önkormányzat összesen 821 millió forintot költ majd a Magdolna-negyed szociális rehabilitációjára. Idén ősszel legalább két házban el akarják kezdeni a kivitelezést, vagyis a lakások, az épületek felújítását. Ehhez azonban még meg kell egyezni a bentlakókkal. Jövőre újabb két ház következhet, ha a Rév8 szociális munkásai eredménnyel járnak a "meggyőzési kampányban", amelyet nyugati mintára indítanak a VIII. kerületben.

A lakóházakban szomszédközösségeket akarnak kialakítani, hangzott el a sajtótájékoztatón -, a civil szervezeteket, a roma szerveződéseket szintén bekapcsolnák a programokba. Ha sikeresek lesznek a megkeresések, sikerül megállapodni a lakókkal a házak és a közterületek felújításáról, rendben tartásáról, akkor elindulhatnak az első kivitelezések is.

Persze a túlzott optimizmus nem jellemző egyik résztvevő önkormányzatra sem: ha a területen élő lakosság 25 százalékát sikerülne bevonni a közterületek tisztántartásába, a környék rendezésébe és a házak felújításába, azt már sikernek tartanák.